A jó napszemüveg ezért fontos
Van, aki azért hordja, hogy ne hulljon a szemébe a frufruja. Van, aki azért, hogy ne lássák a karikás szemeit. És van, aki azért, mert mostanság az öltöny és a kosztüm mellett benne van a dress code-ban. De mi a helyzet a szemünk védelmével?
A napszemüveg ma már elsősorban divatcikk, és csak másodsorban védelem. Többet beszélünk a dizájnról, mint arról, valóban megakadályozza-e, hogy a káros napsugarak a szembe jussanak. Pedig ez utóbbi hosszú távon sokkal-sokkal fontosabb.
Mi az UV-sugárzás?
Röviden: ibolyántúli, ultraibolya vagy ultraviola sugárzás, amely a látható fénynél kisebb hullámhosszúságú (tehát láthatatlan), a röntgensugárzásnál viszont nagyobb, számokkal kifejezve a 200-400 nanométeres tartományba tartozó elektromágneses sugárzás. Azért hívják köznapi nevén ultraviolának, mert ez a legkisebb hullámhosszúságú, de még látható fényen, vagyis az ibolyán, latinul violán túli frekvenciájú rezgés, melynek szinonimája az ultraviola.
Kis UV-ABC
UV-A (315-400 nm)
Ez teszi ki a legnagyobb részét a földfelszínre érkező napsugárzásnak. Felelős az arcunk öregedéséért, mert károsítja a kollagénrostokat. Ráadásul a bőrben levő A-vitamint is roncsolja, sőt, képes károsítani a DNS-t is – bár csak közvetve. Előidéz ugyan barnulást, méghozzá a melanin nevű sötét színű pigmentanyag oxidálásával, de ez csak ideiglenes.
UV-B (280-315 nm)
Jótékony és káros is egyszerre. A szervezetre gyakorolt előnyös hatása, hogy segíti a D-vitamin-képződést, ezáltal a csontok épülését, erősségét. De közvetlenül képes károsítani a DNS-t azáltal, hogy átrendeződnek a molekula kémiai kötései, amelynek bőrrák lehet a következménye. Egyébként az UV-B eredményezi a tartós barnulást is, mert a bőr melanin termelésével védekezik a sugárzás DNS-roncsoló hatása ellen. A szemünket is elsősorban ettől kell óvni.
UV-C (100-280 nm)
Ezzel gyakorlatilag nem kell számolni csak azoknak, akik az űrbe lépnek, mert a földi légkör teljesen elnyeli. Egyébként baktériumölő, így sterilizálásra használják.
Milyen szembetegségeket kockáztatunk?
Szürkehályog
Az UV-A és az UV-B sugárzás okozhat olyan mértékű károsodást, hogy a szemlencse állománya egy bizonyos mértékben, vagy akár teljesen elszürküljön. A szürkeség megakadályozza, hogy megfelelő fény jusson a szem belsejébe a retinára, így homályos látás alakul ki. A szürkehályog rövidebb-hosszabb idő alatt alakulhat ki, de a műtéti úton történő eltávolítása és műlencsével helyettesítése rutin beavatkozásnak számít.
Makuladegeneráció
A betegség a szem ideghártyáját, ezen belül a sárgafoltot károsítja. Ez a terület felelős az éles látásért. A kór előrehaladtával az éles látás jelentősen csökkenhet. A makuladegeneráció tipikusan idős korban jelenik meg, kezelése – fajtájától függően – gyógyszerrel, illetve lézerrel történik.
Pterygium
Köznapi nevén kúszóhályog. Ez tulajdonképpen a szaruhártyára kúszó kötőhártya kettőzet. Általában mindkét szemen kialakulhat, de mindig jóindulatú. Orvosok azt figyelték meg, hogy olyan embereknél jellemző, akik sok időt töltenek a szabadban, mint a mezőgazdaságban dolgozók, így a szemük ki van téve a napsugárzás káros hatásainak. Ezért is hívják „farmerszemnek” ezt az elváltozást. Ha súlyosabb tüneteket is okoz (gyulladás, égő-szúró szem, látástorzulás), műtéttel lehet eltávolítani.
Hóvakság
Tulajdonképpen a szaruhártya napégéséhez hasonló, rendkívül fájdalmas állapota. A tünetek néhány órával azután jelentkeznek, hogy a szemet erős sugárzásnak tettük ki, de általában másfél napon belül maguktól elmúlnak.
Daganatok
Előfordulhatnak a szemhéjon, a szemgolyón és a szemüregben is. Kezelésük más rákbetegségekhez hasonlóan sokféle lehet.
Mire figyeljünk tehát?
Egy rossz minőségű napszemüveg több kárt okoz, mintha egyáltalán nem viselünk semmit. A szemünk ugyanis természetes módon a pupilla beszűkítésével védekezik a túl erős sugárzás ellen. De ha egy nem UV-szűrős, sötét lencsét veszünk fel, a szembogár kitágul, és védekezés nélkül a legkárosabb UV-B sugárzás szabad prédájává válik. Honnan tudhatjuk azonban, hogy megfelelő minőségű-e a szemüveglencse? Bármily meglepő is, de megtehetjük, hogy besétálunk egy optikai szaküzletbe, és ellenőriztetjük. Ott ugyanis általában rendelkeznek ezt a célt szolgáló mérőműszerrel. Érdemes megbízható helyen beszerezni a napszemüvegünket még akkor is, ha nem drága, márkás darabot választunk. A szemüvegek szárában található egyébként egy jelölés, ami ugyancsak iránymutató. Ha ott azt olvassuk, hogy UV400, az azt jelenti, hogy 400 nanométerig kiszűri az ultraviola sugarakat.
Fontos azt is megvizsgálni, hogy a szemüvegünk nem túl kopott-e. Egy régi lencse ugyanis a felületi karcolódások miatt már nem nyújt kellő védelmet a szemnek. A szakemberek azt ajánlják, hogy a lencse felülete is legyen minél nagyobb, lehetőleg ölelje át a teljes szemet. És ne feledkezzünk el a gyerekekről sem, mert a kicsik védtelenebbek, és a 18 éves kor előtt szerzett sugárzás okozta szemsérülések különösen károsak! Adjunk rájuk is napszemüveget!