A kaktusz lehet a század haszonnövénye

File József Színes

A kaktusz táplálékként, takarmányként és nem utolsósorban víztározóként is hasznosítható.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO nemrégiben egy érdekes tanulmánnyal rukkolt elő. A száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal közösen kiadott könyvükben részletezik a kaktuszfélék termesztésének előnyeit.

A nemzetközi kutatóközpont munkatársa szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt is a kaktusz válhat a 21. század egyik legfontosabb haszonnövényévé. Nagyfokú ellenálló képességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken.

A FAO szerint a kaktuszfélék rengeteg vizet tárolnak. Ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami például öt kifejlett tehén ellátására elegendő. A szervezet szóvivője elmondta, hogy a Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára.

Cseppet sem szúrós fogások az asztalon

Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok nemzetségébe tartozó fajok ehetők. Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik is őket. A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.