A korszerű magyar erdőgazdálkodás megalapozója

Wágner Károly (1830-1879) főerdésznek, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia tanárának, a magyar erdészeti szaknyelv és erdészeti irodalom egyik megteremtőjének emlékére avattak emléktáblát a nevickei várhegyen ukrán és magyar erdészek.

Wágner alapította 1862-ben az Erdészeti Lapok című, máig létező erdészeti szakfolyóiratot, amelynek szerkesztője és kiadója volt. Fontos szerepet játszott az 1866. december 9-én megalakult Országos Erdészeti Egyesület (OEE) megszervezésében, melynek egyik alelnöke volt, Divald Adolffal közösen ő állította össze a Magyar–német és német–magyar erdészeti műszótár című kiadványt. Az 1879-ben Wágner Károly által kidolgozott erdőtörvényt fogadta el a Magyar Országgyűlés, amely nemzetközi összehasonlításban is korszerű és minden részletében tökéletes jogszabályként egészen 1935-ig maradt érvényben. Az erdőtörvényen alapuló korszerű magyar erdőgazdálkodás megteremtését azonban Wagner már nem tudta elvégezni, 1879. december 21-én váratlanul elhunyt.

Az Ungvár melletti Nevicke várának felújítását ő kezdeményezte, 1888-ban ott tartották az Osztrák–Magyar Monarchia erdészeinek konferenciáját. Halálát követően a nevickei várrom melletti tisztáson egy obeliszk és egy hársfák övezte sétány, továbbá számos díszfát is tartalmazó arborétum hirdette a kiváló magyar erdész emlékét. Ez az emlékmű azonban a múlt század viharaiban megsemmisült. Megmaradtak viszont azok az amerikai duglas-, kanadai selyem- és európai vörösfenyők, amelyeket még ő maga ültetett, amikor a vár és környékének rendezését irányította. Ezen fák között a korábbi kis jellegtelen ukrán és angol nyelvű emléktábla helyett most az Ungvári Állami Erdőgazdaság és a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület méltóbb emlékjelet állított az ismert magyar erdésztudós emlékére. A közeli ókemencei kőbányából származó háromtonnás sziklára rögzítették azt a csiszolt 100×60 cm-es bazalttáblát, amelyet a két ország közös erdészeti konferenciájának résztvevői előtt dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal vezetője és Nuszer Ernő, a Megyei Közigazgatási Hivatal Európai Integrációért Felelős Főosztályának vezetője leplezett le. Az emléktábla avató ünnepségén jelen volt továbbá a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képviseletében Bacskai József főkonzul és Szalipszki Endre első beosztott konzul, Mackó István, az Ungvári Járási Tanács elnökének tanácsadója.

Vinnai Győző az esemény kapcsán lapunknak elmondta, hogy az országaink erdészei között meglévő kiváló szakmai együttműködést jól példázza a mostani tudományos konferencia, illetve emlékkőavatás, amellyel méltó emléket állítottak Nevickén Wágner Károlynak, aki az erdészet területén a XIX. század végén maradandót alkotott. Ugyanakkor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott ezt a szakmai együttműködést felhasználva ellátogatott Ungvárra is, ahol a megye vezetőivel tárgyalt a határ menti együttműködésről, a gazdasági és kulturális kapcsolatokról, illetve a bel- és árvízvédelmi kérdésekről, s egyúttal meghívta Kárpátalja kormányzóját Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe. Vinnai Győző fontos közös feladatnak nevezte a határátkelők és az ehhez kapcsolódó infrastruktúra fejlesztését, valamint a befektetések ösztönzése révén a munkahelyteremtést.

A szomszédos megye kormánymegbízottja kárpátaljai látogatása végén a KMKSZ ungvári székházában találkozott a magyar szervezet vezetőivel is, megvitatva a kárpátaljai magyarságot érintő kérdéseket.

Az emlékmű felállításának gyakorlati kivitelezésében fontos szerepet vállalt Katkó László, a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon igazgatója, valamint a bazalttáblát felajánló Csuhán Gábor kisgejőci sírkőkészítő mester.

Kárpátalja