A látás és a monitorok

A számítógépek és hasonló készülékek monitoraival dolgozni nagy koncentrációt igényel. Általában 50 cm-ről vagy kevesebbről nézzük a képernyőt, és ez hosszú távon nagyon nagy erőfeszítést jelent . Több különböző izmot mozgatunk meg, amikor közelre fókuszálunk. Egy szemen belüli izom a lencse alakját változtatja úgy, hogy közelre tudjunk fókuszálni, a képernyőre. Más izmok ( a két szemen összesen 12) a szemet fordítják összefelé, jobbra-balra, föl-le, hogy egy pontra koncentráljanak, egyszerre mozogjanak, és hogy megfelelően koordináltak legyenek.

Gyakori panaszok:
A leggyakoribb panaszok a fejfájás, a homályos távolra látás, a viszkető és égő szemek, szemfáradtság, vibrálás, kettős látás, valamint a lassú újrafókuszálás a papírról a képernyőre – és fordítva -, amivel eltévesztik, hogy a munkában hol is tartottak. Az is előfordul, hogy nem látják tisztán a távoli dolgokat, ha sokáig nézték az ernyőt. A panaszok egyértelműen a szem megerőltetését jelzik.

A bútorzat, testtartás és helyezkedés segíthet.
A munka miatt kialakuló problémák gyakoriságát csökkenti, ha a megfelelő bútort választjuk, a legkényelmesebb testtartást és a másolnivalót a lehető legjobb helyre tesszük.

Az állítható székek a legkényelmesebb háttartást és ülő magasságot nyújtják.
A képernyő felső széle általában legyen úgy 10 fokkal lejjebb a dolgozó egyenes nézésének szögétől. A távolság a lehető legnagyobb legyen, minimum 50 cm.
A papír anyag legyen olyan közel a képernyőhöz, amennyire csak lehet. Akkor nem kell annyiszor újrafókuszálni, és rengeteg fárasztó fejmozgást is megspórolhatunk.
Ha lehet, a referencia anyag és a képernyő egyforma távolságra legyen a szemtől, úgy még kevesebbszer kell fókuszt váltani.

A monitor fényének beállítása:

A fényigény egyénenként változik. Függ a munka természetétől és a helyiség elrendezésétől. A képernyő fényereje legyen háromszor, négyszer akkora, mint a környező fény. Ha lehet a szoba fényét csökkenteni, tegyük meg. Ne dolgozzunk azonban sötétben.

A szoba világítása az aktuálisan végzett munkától függ, ezért egyénileg kell megtalálni az optimális megoldást.
A képernyő karakterei jelentősen világosabbak, vagy sötétebbek legyenek, mint a háttere. Legyen nagy a kontraszt, de ne annyira, hogy kápráztasson.
A tükröződéseket a képernyő beállításával kell minimalizálni, hogy az ablakok és más fényforrások ne látszódjanak rajta. Ne üljünk szembe nyitott ablakkal és más fényforrással. Függönyök és redőnyök segítenek ebben. A képernyő fölé egy kiegészítő kis ernyőt tehetünk, hogy felülről se érje fény. Helyi világításhoz használjunk mozgatható asztali lámpát, mert az könnyen árnyékolható, amikor dolgozunk, és akkor nem ad a munkaterületen túl erős kontrasztot.
Ha tükröződik az ernyőn, akkor ne hordjunk világos, fehér ruhát.
Tartsunk kis szüneteket munka közben!
Mivel a munka nagy koncentrációt igényel, fontos, hogy néha tartsunk apróbb pihenőket. Ha megtehetjük, a monitoros munkákat tarkítsuk másféle teendőkkel. Ha a munka semmiképpen sem enged elszakadni a képernyőtől, akkor tartsunk kis szüneteket. Ha egy pár percre másfelé nézünk, a munkát kényelmesebben tudjuk utána folytatni.

A rossz látás és a monitorral való munka rossz párosítás.
A monitornál dolgozó addig nem tapasztalt látási problémái komoly panaszokat válthatnak ki. Ez azért van, mert a munkájuk sokkal komolyabb követelményeket támaszt a látással kapcsolatban, mint a hagyományos irodai munkák. Tapasztalatok szerint a panaszok nagy részének addig nem diagnosztizált látási hibák adják az alapját.Az Optika Egyesület azt ajánlja a munkaadóknak, hogy minden dolgozóval végeztessenek átfogó szemvizsgálatot a munkába állás előtt, aki ilyen munkát fog végezni. Az optikusnak meg kell említeni a jelenlegi, vagy leendő képernyő előtti munkát, valamint az addig tapasztalt összes látási problémát.Ha lehet a képernyő és a saját elhelyezkedését is írja le. A megfelelő optikai szempontból történő odafigyelés a legtöbb látási zavart megoldja.

A különféle látási hibák különféleképp befolyásolják a monitoros munkát!
A távollátó emberek a távoli dolgokat tisztábban látják a közelieknél, de általában mindenhová kell egy kis plusz erőfeszítés. Az az enyhén távollátó, akinek a vezetéshez, az olvasáshoz nem kell szemüveg, valószínűleg igényt tart szemüvegre, ha képernyő előtt dolgozik, mert el-elhomályosodó, és kényelmetlen lesz a látás számára. A presbiópia olyan állapot, amely a természetes öregedés része és általában a negyvenes éveink közepén tapasztalható először. A presbiópia a közelre fókuszálás képességének csökkenése. Emiatt van szükség olvasószemüvegre. Ha a monitor előtt dolgozó személynek bifokális szemüvegre van szüksége, speciálisan az adott munkához tervezett modellt kell készíttetni. A megfelelő bifokális (vagy trifokális) olvasó rész készíttetéséhez az optikusnak feltétlenül le kell írnunk a munka pontos körülményeit (a szem-képernyő távolságot, stb.)Az asztigmatizmus egy szintén gyakori látási zavar, ami bármilyen távolságra homályos látást ad , ezért jelent problémát a monitorral való munkánál. Ennél az állapotnál a szem felszíne, a szaruhártya nem tökéletesen gömbölyű, hanem ovális (pontosabban tórikus). Enyhén asztigmiás dolgozóknak segíthet, ha amikor a képernyő elé ülnek, szemüveget viselnek. Súlyos asztigmiásoknak állandóan szemüveget kell hordani.Rengeteg más tényező van még, ami miatt a képernyőt elmosódottnak látjuk, vagy egyéb más módon nehezítik a munkánkat. A hibás szemkoordináció, és a rövidlátás is ezek közé tartoznak. Ha az optikus diagnosztizálja ezeket a tényezőket, megfelelő segédletet tud ajánlani a munkához és a mindennapok tevékenységeihez.