Az emberi test rejtélyes szervei

Bár a 21. században testünk működésének jelentős részével már sejtszinten is tisztában vagyunk, néhány szervünk szerepe továbbra sem tisztázott.

Az orvostudomány rohamos fejlődésével egyre jobban megismerkedhettünk testünk apró titkaival, azonban néhány szervünk kilétét és funkcióját a mai napig homály fedi. A Brightside összegyűjtötte azon szerveink listáját, amelyeknek látszólag semmi haszna nincsen, illetve pontos szerepe ezidáig nem tisztázott.

Epitalamusz
A tobozmirigy szárában található mag egykoron a „harmadik szemünk” funkcióját tölthette be. Szerepét átvette a melatonin nevű hormon, amely a tobozmirigyben termelődik éjszaka, és az alvási ciklusunk szabályozásában van szerepe. Bizonyos állatoknál a homlokon még megtalálható ez a bizonyos harmadik „szem”, amely a szemnél jóval kisebb, retinával és lencsével is rendelkező szerv. Az ember esetében azonban inkább csak az ezotériával foglalkozók emlegetik a harmadik szemet, tényleges funkciója nincs.

Farokcsont
Evolúciós fejlődésünk egyik bizonyítéka, és egyben felesleges maradványa is a farokcsont. A gerincünk végén található, apró csökevény utal rá, hogy az ember korábbi elődjének is volt farka, eredeti funkcióját – azaz az egyensúlyozást, illetve a mozgás segítését – azonban már elveszítette. Mégsem teljesen felesleges, hiszen több izmot, illetve a bélrendszer működéséhez szükséges szalagot is rögzít. Az embrionális fejlődés során minden emlősállatnak van farka, az emberi embrióknál ez azonban nagyon gyorsan, néhány hét alatt el is tűnik. Extrém ritka esetben valamilyen genetikai rendellenesség miatt ez a farok nem fejlődik vissza, és a gyermek vele születik meg.

Mandulák
A torkunkban elhelyezkedő mandulák elsődleges szerepe a nyeléssel, vagy légutakon keresztül a szervezetbe jutó kórokozók elleni védelem. Azimmunrendszervédelmében végzett munkájuk során gyakran begyulladnak, ha azonban hosszabb ideig gyulladásban maradnak, maguk is fertőzések melegágyává válhatnak. Szerencsére a mandulákat műtéti úton viszonylag könnyen, szövődménymentesen el lehet távolítani.

Férfi mellbimbó
Nők esetében a mellbimbónak nyilvánvaló szerepe van szoptatáskor, és bár biológiailag a férfiak melle is képes lehet tejet termelni, esetükben a bimbóknak semmilyen feladatuk nincsen. Hogy mégis van mellbimbója a férfiaknak, az arra vezethető vissza, hogy fogantatáskor mindegyik embrió „nőként” kezdi az életét, a férfias jelleg pedig csupán ezután alakul ki. Mivel azonban a mellbimbó a férfiak esetében is erogénzónának számít, a szexuális együttlét során a vágy fokozására szolgálhat.

Csecsemőmirigy
A csecsemőmirigy a mellkasban, közvetlenül a szegycsont alatt helyezkedik el. Az első két-három évben a legaktívabb, az általa termelt T-sejtek ilyenkor veszik fel a legnagyobb elánnal a küzdelmet a kórokozók ellen. Nevével ellentétben a legnagyobb fejlettségét tinédzserkorban éri el, majd állománya fokozatosan elzsírosodik. Felnőttként kevés hasznát vesszük, harminc éves kor felett már majdnem teljesen leáll a működése, idős emberek szervezetében pedig már alig kimutatható.

Vakbél
A vékony- és vastagbél között elhelyezkedő, nagyjából 9-10 cm hosszú féregnyúlvány szerepe máig nem egyértelmű. Sokáig teljesen felesleges testrésznek tartották, amelyet gyulladás esetén mielőbb el kell távolítani a szervezetből, korábban az USA-ban például születéskor kiműtötték a csecsemőknél, hogy később ne okozzon bajt. Kutatások igazolták azonban, hogy a megműtött gyerekek átlagosan betegesebbek lettek, és lassabban is fejlődtek azon társaiknál, akiken nem végezték el ezt a beavatkozást. A legújabb kutatások szerint a vakbél a jótékony hatású bélbaktériumok tenyésztelepe, ezért fontos szerepe van az emésztésünkben.