Az orrpolip: okok, tünetek, kezelés és megelőzés

A növekvő polipok könnyen elzárhatják az orrmelléküregek nyílásait, a termelődő váladék nem tud azokból kiürülni, így pedig előbb-utóbb elfertőződik. Az orrpolip az orrüreg és/vagy az orrmelléküregek nyálkahártyájának gyulladásos megbetegedése, az esetek mintegy harmadában allergiás eredetű. Az orrpolipok légúti allergiákban szenvedők körében a leggyakoribbak. Aszpirinre allergiás betegekben az asztma és az orrpolip együtt fordul elő (e három tünet együttesét Samter-triásznak nevezik).

Az allergiás orrgyulladás (rinitisz) során a levegő pollenjei vagy bizonyos vegyszerek ingerlik az orrnyálkahártyát, ekkor az váladékot választ ki. Az ismétlődő ingerek hatására a nyálkahártya néhol elváltozik, polippá alakul. Az orrpolipok gyermekekben a cisztás fibrózis nevű betegség szövődményeként is gyakran alakulnak ki. Az orrpolipra – kezdetben csak az egyik orrfélben jelentkező – orrdugulás hívja fel a figyelmet. Az allergiás rinitiszben szenvedők sokszor azonban úgy megszokják az orrdugulást, hogy észre sem veszik a lassan, fokozatosan növekvő orrpolip kialakulását. Az orrdugulás alvási problémák, fejfájás formájában is jelentkezhet. Hirdetések Az orrpolip azonban nemcsak az orrdugulás, a nehezített levegővétel miatt okozhat kellemetlenséget, hanem szövődményeket, gyulladást is okozhat. A növekvő polipok könnyen elzárhatják az orrmelléküregek nyílásait, így a termelődő váladék nem tud azokból kiürülni. Ha bármely folyadék csapdába kerül a szervezetben, és nem tud szabadon ürülni, előbb-utóbb elfertőződik. A következmény az orrmelléküreg-gyulladás, amely az allergiás rinitisz gyakori szövődménye. Ekkor a fejben tapasztalt teltségérzés, a szaglás csökkenése vagy teljes elvesztése, és fejfájás lehetnek a fő tünetek. Amennyiben a lezárt orrmelléküreg felülfertőződik, fájdalom, láz, néha orrvérzés jelentkezik.

Az orrpolipoknak rengeteg alakja lehetséges: kerek, csepp alakú, de leggyakrabban szabálytalan. Növekedés közben leggyakrabban könnycsepp alakúak, majd a növekedés befejeztével olyan alakúak és felszínűek lesznek, mint egy héjától megfosztott, halványrózsaszín szőlőszem. Azt az állapotot, amikor az orrüreg polipokkal kitöltött, orrpolipózisnak hívják.

Az orrpolip diagnózisa

A polipok fül-orr-gégészeti szakvizsgálat során igazolhatók. A vizsgálat első lépéseként az orvos egy orrtükör segítségével egyszerű betekintéssel tájékozódik. Kisebb, főleg felül és hátul lévő polipok elrejtőzhetnek a vizsgáló elől, de további vizsgálatokkal azonosíthatók. Esetenként a fül-orr-gégész, a duzzadt orrnyálkahártya gyógyszeres lohasztása mellett dönt. Ilyenkor néhány percre gyógyszerrel átitatott tampont helyez az orrüregbe a vizsgálat előtt. Az orrüreg endoszkóppal történő áttekintése is hatékony. Ha az orvos az elsődleges vizsgálat során polipot talál, a továbblépés iránya az egyéb tünetektől függően többféle lehet. Egyszerűbb esetekben, első lépcsőben a gyógyszeres kezeléssel érdemes kísérletet tenni. Ha a betegnek allergiás tünetei is szoktak lenni vagy ha a családjában előfordul allergiás betegség, sor kerülhet allergológiai vizsgálatokra is. Az orrpolip pontos méretének és elhelyezkedésének megállapításához szükség lehet CT-vizsgálatra. Ez különösen fontos lehet, ha műtétre kerül sor. Annak megtervezéséhez, illetve a melléküregekben lévő polip kizárása céljából javasolhatja az orvos.

Hogyan kezelik az orrpolipot?
Az orrpolip kezelése során először meg lehet próbálni helyi és szisztémás szteroidkezeléssel, allergiaellenes gyógyszerekkel kezelni az orrpolipot. Ha ez nem jár sikerrel és a panaszok nem kontrollálhatók, műtéti úton el kell távolítani a polipot. Az orrüregi polipok eltávolítása (polipektómia), helyi érzéstelenítés mellett vagy altatásban történhet. Ezt a beavatkozást ma már endoszkóppal végzik, ami a hagyományos technikáknál kíméletesebb, kevesebb szövődménnyel és kisebb megterheléssel jár. Az endoszkópos polipektómia – azaz polipkimetszés – során az orvos egy speciálisan erre szolgáló eszközzel nem egyben, hanem apró darabonként szinte lereszeli az elváltozást (ld. videó). A során előforduló vérzést viszonylag egyszerű csillapítani. Az endoszkóp folyamatos, nagy felbontású képét egy monitoron követve a beavatkozás jól kontrollálható. Az orrüreg és a melléküregek fertőzései, nyálkahártya-összehúzó hatású orrcseppekkel és antibiotikumokkal kezelhetők, de ha a levegő áramlása korlátozott, a fertőzés visszatérhet. Ameddig az allergiás irritáció vagy a polipot okozó gyulladásos tényező továbbra is fennáll, az orrpolipok a sikeres műtétet követően is visszatérhetnek. Egy 2004-ben megjelent tanulmány szerint, orrüregi polipektómia után, a betegek 60 százalékánál visszatértek az orrpolipok, és a betegek 47 százaléka esetében volt javasolt az ismételt műtét. A polipok kiújulási aránya asztmás betegek esetében magasabb.

Megelőzhető-e az orrpolip?
Aszpirin okozta orrpolipózis esetén minden aszpirintartalmú gyógyszert kerülni kell. Mivel bizonyos szempontból az orrpolip az allergiás rinitisz következménye, az allergiás rinitisz kezelése – amely az új terápiás lehetőségek mellett egyszerűen megtehető – megakadályozhatja az orrpolipok kialakulását. Az orrnyálkahártyát lohasztó szereket hosszú távon (egy héten túl) nem érdemes használni, mert tartós alkalmazásuk az allergiához hasonló állapotot idéz elő, hozzászokás alakulhat ki. A bizonyos orrspray-k használata által okozott rinitisz medikamentóza nevű betegséget jóval nehezebb kezelni, mint az allergiás rinitiszt!

A kezeletlen orrpolip szövődményei

Az orrpolip sok esetben okoz szövődményeket. Jellegzetes panasz az alvási apnoe, az asztmás roham, valamint a vérrögök kialakulása. A legtöbb esetben mégis orrmelléküreg- és szemfertőzéssel fordulnak orvoshoz. A nem megfelelően ellátott orrpolip súlyos esetben akár agyhártyagyulladást is kiválthat. Az orrpolipok létrejöttének és a kezelést követő kiújulásának megelőzése érdekében érdemes nagyobb gondot fordítani a rendszeres kézmosásra és tisztálkodásra. Orrmosó kannát érdemes alkalmazni, illetve sokat számít a levegő párásítása is. A szövődmények elkerülése érdekében, mindenképp kezelni kell a meglévő allergiás betegségeket és az asztmát is. A dohányfüst és bizonyos vegyi anyagok belélegzése állapotromláshoz vezethetnek.