Az őszi gabonafélék fejtrágyázásáról és a kukoricáról
– Hol tartanak most a szántóföldi munkákkal?
– Már bőven benne vagyunk az időben, amikor az őszi kalászosok fejtrágyázását el kellene végezni, sajnos azonban nagyon kevés mozgás tapasztalható a mezőkön ezzel összefüggésben. Az idei télvége nagyon elgyengítette az őszi vetéseket, ami főleg a búzaféléken vált szemmel láthatóvá. Sajnos a jelenlegi üzemanyag- és műtrágyaárak is hátráltatják ennek az igen fontos műveletnek a mielőbbi elvégzését. Ennek ellenére mégis arra biztatnék minden termelőt, hogy mindenképpen és mielőbb végezzék el a fejtrágyázást, ha legalább egy közepesnek mondható termést el szeretnének érni.
– Milyen műtrágyát ajánlatos kijuttatni ilyenkor?
– Mindenekelőtt nitrogénre van szüksége az őszieknek. Mint köztudott, a termesztett növényeink közül a kalászos gabonák, főleg az őszi búza reagál a legélénkebben a nitrogénre. Ott, ahol optimális mennyiségű nitrogén kerül a talajba, a növények üde zöldek és jól fejlettek, míg nitrogénhiány esetén satnyák maradnak és sárgás lesz a színük. Az optimális nitrogénmennyiség kihatással van a többi, a gabona számára fontos tápanyagnak a talajból való felvételére is, azaz nitrogénhiány esetén a többi tápelem sem tud eljutni a növényünkhöz.
– Mikor juttassuk ki a nitrogént?
– A nitrogénszükséglet a kalászosok következő három fenofázisára a legjellemzőbb: a bokrosodásra, a szárba indulásra és a virágzásra. A nitrogénfelvétel e három fázisban egyaránt közel 30-30-30 százalékát teszi ki a teljes nitrogénszükségletnek. Ez azt jelenti, hogy a növény nitrogénellátása a csírázástól kezdve a várható termés kibontakozásáig meghatározó. A bokrosodással egyidejűleg megkezdődik a kalász differenciálódása. A kalászkezdemény fejlődésének folyamatáról is fontos gondoskodni, mivel az meghatározó hatással van a termésre. Kihatással van a nitrogén a kalászok nagyságára, a kalászkák mennyiségére és a szemek fejlődésére is. Nitrogénhiány esetén apró kalászokat és aszott szemeket takaríthatunk majd be. Ne feledjük, hogy a nitrogénhiány korrigálására később már nincs lehetőség.
– Mennyi nitrogén kijuttatása javasolt?
– Fejtrágyázásra a növények fejlettségének függvényében legalább 70-100 kg nitrogén hatóanyagot juttassunk ki hektáronként háromszorra, lehetőleg az említett fenofázisok elején. Amennyiben erre nincs mód, akkor most tavasszal juttassuk ki az egész adagot, ami 2-3 mázsa ammónium-nitrátnak felel meg.
– Lassan elérkezik a kukorica vetésének ideje. Mi jelenti a legnagyobb gondot ilyenkor?
– Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a termelők nem mindig figyelnek a vetésidőre. Néha az időjárás is közbeszól, de legtöbb esetben a termelő figyelmetlensége okozza azt, hogy a kukoricát később vetjük az optimális időnél, s ez egész Kárpátaljára jellemző. A tavalyi évben a késői vetések miatt több helyen nem érett be a kukoricaszem, annak ellenére sem, hogy 300-as FAO szám körüli hibridek kerültek a földbe.
– Mire kell figyelnünk annak érdekében, hogy a jó termés biztosított legyen?
– Először is, ne vessünk, csak hibrideket, azok közül is csak azokat, amelyek már bizonyítottak a mi időjárási körülményeink között, azaz jó termést adtak. Az optimális időben vetett hibridekkel elmehetünk egészen a FAO 400-ig. Bizonyított, hogy a magasabb FAO-számmal jelzett hibridek termése nagyobb, mint a kisebb FAO-számúaké.
Fontos, hogy csak jól előkészített talajba vessünk, amelyet előzőleg feltöltöttünk tápanyagokkal, mert jó termést csak ennek függvényében kapunk. Ha nincs anyagi fedezetünk alaptrágyázásra, akkor a vetéssel egy menetben adjunk ki műtrágyát is (körülbelül 100 kg ammónium-nitrátot plusz 100 kg nitroamofoszkát egy hektárra).
Figyeljünk a vetés mélységére! Középkötött talajban a vetés mélysége 6-7 cm, kötött talajban 5-6 cm, száraz, rögös magágy esetén 7-8 cm legyen. A kivethető tőszám a hibridektől függően 60-80 ezer szem hektáronként.
Ne feledjük, hogy a vetést akkor kezdhetjük, amikor a talaj hőmérséklete 10 cm mélységben tartósan eléri a 10-12oC-ot. Ennél a hőmérsékletnél már 8-10 nap múlva kikelnek a magvak. Bizonyos esetekben, azaz 16oC feletti hőmérsékletnél, kedvező talajnedvesség esetén a kelés 5-6 nap alatt is megtörténik.
A vetést április hónapban mindenképpen be kell fejezni, tehát addig, míg van elég nedvesség a talajban. A májusi vetések általában vontatottan kelnek talajnedvesség hiányában, mivel az utóbbi években (a tavalyi esztendőt kivéve) a május csapadékban szegény volt régiónkban.
Az április végén, száraz időben vetett – főleg a rögös – területeket feltétlenül hengerezzük, hogy optimális feltételeket biztosítsunk a magvak keléséhez.
A kukoricatáblákat igyekezzünk tisztán, gyommentesen tartani. Ma már nagy választékban kaphatók a különféle gyomirtók. A lényeg, hogy olyan készítményt válasszunk, akár vetés előtti vagy utáni, akár állománykezelésre szánjuk azokat, amelyek maximális hatékonysággal irtják a veszélyes feltörekvő gyomokat.
A kötött talajokon végezzünk 1-2 sorközi kapálást (kultivátorozást, esetleg fejtrágyázást), melynek eredményeképpen a gyökerek több levegőhöz jutnak, ami elősegíti a kukorica fejlődését.