A fürge gyík az év hüllője 2026-ban
A fürge gyíkot választotta az év hüllőjének 2026-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya.
A szervezet tájékoztatójában kiemelte, hogy a fürge gyík egyike a klímaváltozás veszteseinek, az élőhelyét jelentő üde, nedves rétek és hegyi kaszálók – a csapadék hiánya és a melegedő hőmérséklet következtében – kiszáradnak, megváltoznak.
A faj Magyarországon általánosan elterjedt az üde réteken, főként tavak, vízfolyások mentén az alföldi vízjárta gyepektől a nedves erdőszegélyeken át a hegyvidéki kaszálókig, erdei tisztásokig. Táplálékát elsősorban ízeltlábúak alkotják.
Közepes termetű faj, kisebb, mint a zöld gyík, de nagyobb, mint a homoki gyík. Teljes hossza 20-23 centiméter, ennek jóval több, mint a felét a farok teszi ki. Nagy-Britannia déli részétől Belső-Ázsián át a Bajkálig előfordul.
A fürge gyíkok a téli hibernációból március végén bújnak elő, párzásuk áprilisban és májusban történik. A hímek harcolnak egymással, amiben egyikük vagy mindkettőjük elveszítheti a farkát.
A nőstény tavasz végén, nyár elején fűcsomók alá rakja 5-12, pergamenes héjú tojását.
A kis gyíkok július végén és augusztus első felében kelnek ki. Nappali életmódot folytatnak, az éjszakát földalatti üregekben vagy fatörzsek alatt töltik. Egész nap aktívak, de a forró, aszályos napokon aktivitásuk a hűvösebb órákra korlátozódik.
A felnőtt egyedek már szeptember közepén visszahúzódnak téli pihenőjükre, a fiatalok még október közepén, végén is aktívak lehetnek.
A tájékoztatás szerint a faj számára a legfontosabb civilizációs veszélyeztető tényezők az élőhelyeik leromlása, a gyepek intenzív művelése, valamint a klímaváltozás és az elhibázott vízgazdálkodás nyomán kialakuló szárazság. Utóbbi okból Magyarországon csökken a számuk, helyüket a zöld gyík veszi át.
A fürge gyík Magyarországon 1974 óta védett, pénzben kifejezett értéke 25 ezer forint.
Forrás: MTI
Nyitókép: Hüllő Magazin