Bemutatták Bogányi Gergely új fejlesztésű zongoráját

Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész kedden a Budapest Music Centerben kisebb koncert keretében bemutatta a sajtó képviselőinek új fejlesztésű hangversenyzongoráját. A futurisztikus külsejű, számos technikai újítással készült „csodazongora” a nagyközönség előtt szerdán este a Zeneakadémián debütál a magyar kultúra napja alkalmából rendezendő gálán.

Batta András zenetörténész „történelmi eseménynek” nevezte a bemutatót, amely szerinte „a magyar zenetörténet legfényesebb lapjaira” fog kerülni. „A csoda, amely a Bogányi-zongorával megszületett, a liszti hagyományban gyökerezik, de a jövőbe mutat” – fogalmazott Batta András, majd hozzátette: „sikerült realizálni, létrehozni azt a zongorahangot, hangzást, amely Bogányi Gergely fejében, szívében, lelkében korábban megszületett, s amely nem hagyta nyugodni”. A zenetörténész hangsúlyozta, nagy dolog, hogy ez a fejlesztés Magyarországon jött létre és vigyáznak rá, hogy a miénk is maradjon.
A bemutatón Bogányi Gergely két Debussy-darabbal illusztrálta a hangzást, majd Gerald Clayton négyszeres Grammy-díjra jelölt dzsesszzongorista is megszólaltatta az új hangszert.
Bogányi Gergely szerint az új zongora erőteljes, tiszta, egyenes hangon szól, nagyon gazdag a felhangrendszere, amely „emberibb, barátságosabb” hangzást jelent, mint ami a mai modern zongorákat jellemzi. A hang lecsengési ideje is megnőtt. De arra is figyeltek, hogy a hangszer „bírja a strapát” és kevesebb karbantartást igényeljen elődeinél. „Olyan kvalitásokat mutat, amelyek minket is megleptek” – hangsúlyozta a művész.
Batta András hozzátette: a 19. században élt Beregszászy Lajos, a legendás, bár igazságtalanul elfeledett magyar zongorakészítő, akinek a találmányai forradalmasították a zongora hangzását. A Bogányi-zongora fejlesztői az ő nyomdokain is jártak. „Beregszászy emléke és éleselméjűsége nem hagyott nyugodni. Tulajdonképpen az általa ihletett agráf rendszert alkalmaztuk” – írja Bogányi Gergely a zongorát bemutató füzetben.
A hangszer kifejlesztése Bolega Attila főkonstruktőr, Üveges Péter Attila főtervező, dizájner, valamint Cs. Nagy József zenetechnikus, intonációs szakember nevéhez fűződik. A Bogányi-zongorából a kísérleti példányon kívül eddig két darabot gyártott a Zengafons Kft., amely szeretné az új magyar hangszerrel a nemzetközi piacot is meghódítani.
A 2012-ben bejegyzett, szendehelyi (Nógrád megyei) székhelyű Zengafons Kft. 126 millió forintot nyert a hangszer fejlesztésére az Európai Unió Gazdaságfejlesztés Operatív Programjának pályázatán. Az önrész biztosításához a vállalkozás további 60 millió forint támogatást kapott a Magyar Nemzeti Banktól. Komoróczki István, a Zengafon Kft. ügyvezetője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy egyelőre nincs komoly érdeklődés a hangszer iránt, de még csak most kezdődött el a zongorát bemutató hangversenyek szervezése.
Az MTI érdeklődésére Komoróczki István elárulta, hogy a Bogányi-zongora egyedi ára körülbelül 200 ezer euró (csaknem 64 millió forint) lesz, de ez az ár egy nagyobb megrendelésnél persze csökkenhet. Hozzátette: fontosnak tartják a hangszer magyar szabadalmi védettségét, ezért a Bogányi-zongora már több országban – köztük Kínában és az Egyesült Államokban – szabadalmi oltalom alatt áll.
Bolega Attila elmondta, hogy a fejlesztés tíz év munkája. Sokat beszélgettek Bogányi Gergellyel az általa megálmodott hangzásról, így a céllal tisztában volt, ám annak megvalósítása már nehéz feladatot jelentett.
A Bogányi-zongora sok apró részletében különbözik a mai modern zongoráktól, a legfontosabb talán az, hogy a hangszerek „lelke”, az úgynevezett rezonáns lap nem fából készült. A páncéltőke új formájú. A zongora kikísérletezett mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja.
Üveges Péter Attila kifejtette, hogy a szárnyaló, organikus forma „zenei indíttatásból” született. Az MTI kérdésére hangsúlyozta, hogy bár néhány éve a Peugeot is előállt egy új, egyedi külsejű zongorával, az teljesen más, mint az övék. Míg a másik zongorának hátul van egy lába, a Bogányi-zongorának két lába van elöl egybe építve és a belső mechanizmus, a hangképzés technikája is teljesen eltér a két hangszer esetében. Amikor megalkotta a formát, nem is tudott még a másik fejlesztésről.
Reisinger Gábor, a New York-i Klavierhaus vezetője a tájékoztatón kiemelte: mindent megtesznek, hogy a Bogányi-zongora felkerüljön a nemzetközi „zongoratérképre”. A Bogányi-zongora kifejlesztését a Fazioli-zongorák megszületésével hozta párhuzamba. Fazioli megálmodott egy hangzást és megvalósította. Most is ez történt. Köztudomású, hogy a zongoristák – a vonósokkal ellentétben – mindig meg kell, hogy elégedjenek azzal a hangszerrel, amelyet egy-egy koncertterem nyújt a számukra. „A Bogányi-zongora a zongoristák évtizedes szenvedéseire adott választ. Az ipart legyőzte a művészet” – jegyezte meg.