Halálközeli élmény: csak az agyban létezik
Az Edinburghi Egyetem kutatói szerint az úgynevezett halálközeli élmények csupán az agyunk szüleményei, melyek akkor következnek be, mikor a normál agyi funkciók elkezdenek rosszul működni.
Az Edinburgh-i Egyetem pszichológusai és a cambridge-i Orvosi Kutatótanács munkatársai közös vizsgálatuk során számos létező kutatás eredményeit vetették össze. Megállapításuk szerint az olyan jelenségek, mint például az úgynevezett testen kívüli élmények, vagy a régóta elhunyt rokonokkal történő találkozások sokkal inkább az emberi elme trükkjei, mint villanások a túlvilági létből.
A kutatók szerint a halálközeli élmények a legtöbb esetben akkor alakulnak ki, amikor egy traumatikus esemény során kialakult szokatlan érzéseket és tapasztalatokat az agyunk megpróbálja valahogyan értelmezni. „Sok általunk vizsgált tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a halálközeli élményeket átélő emberek nagy része egyáltalán nem is volt életveszélyes szituációban, csupán azt hitte, hogy veszélyben forog az élete” – közölte Caroline Watt, az Edinburghi Egyetem kutatója. „A tudományos bizonyítékok alapján valószínűsíthető, hogy a halálközeli élményeknek egyértelműen biológiai alapjai vannak.”
A vizsgált tanulmányokban a leggyakrabban leírt jelenségek között szerepelt a halál tudata és az úgynevezett Cotard, vagy élőhalott szindróma, amely során az ember azt képzeli magáról, hogy meghalt. Szintén gyakran tapasztalt jelenség a halálközeli élményt átélt emberek körében a testen kívüli élmény, amikor a páciens úgy érzi, hogy szellemként lebeg saját teste felett. Svájci kutatók szerint az ezekhez hasonló élményeket mesterségesen is ki lehet váltani, méghozzá az agy jobboldali temporoparietális központjának stimulálásával. Ez az agyi terület felelős ugyanis az érzékelésért és a tudatosságért.
A szintén gyakran tapasztalt „fény alagútja” élmény is előállítható mesterséges körülmények között. A vadászgépek pilótái ugyanezt az élményt élik át, miközben a nagy sebesség és a gravitációs erő többszöröse következtében kialakul a hipertenzív ájulás, amely sok esetben alagútszerű perifériás, vagy akár centrális csőlátást okoz. Ez az állapot akár nyolc másodpercig is eltarthat. Egy amerikai tanulmány szerint azonban a szem nem megfelelő vér- és oxigénellátása is okozhatja ez az alagútszerű élményt.
A Trends in Cognitive Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány megállapítása szerint tehát a halálközeli élmények mind megmagyarázhatók neuro-fiziológiai és fiziológiai jelenségekkel.
forrás:hvg.hu