Hogyan válasszunk naptejet?

Az azonos faktorszámú naptejek fényvédőképessége között elvileg nincs különbség, ezt a tulajdonságok mindenhol laboratóriumi tesztekkel kell igazolni. De pontosan mit mutat ez az érték, és mit kell még nézni a naptejek kiválasztásakor?

A fényvédők legfontosabb tulajdonsága a faktorszám, amit a flakonon szereplő SPF-érték jelez. „Ez azt mutatja meg, hogy az adott termék hányszorosára növeli a bőr UV-B elleni természetes védekezőképességét. Ezt az adatot a gyártóknak laboratóriumi tesztekkel, klinikai vizsgálatokkal kell igazolniuk, ha ezt nem tennék meg, fényvédőjük nem is kerülhetne forgalomba” – mondja prof. dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász-kozmetológus, klinikai onkológus, egyetemi tanár.

Ebből következik az is, hogy a boltokban, patikákban és drogériákban árult naptejek fényvédőképessége megbízható, problémák egyedül a feketepiacon árult, gyanús webshopokból rendelt termékekkel lehetnek. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a megbízható termékek laborvizsgálatait sztenderd körülmények között végzik, így nem vehetik figyelembe a klimatikus viszonyokat, egyéni adottságokat. Tehát papíron hiába növeli egy készítmény ötvenszeresére a bőr védekező képességét, az nem jelenti azt, hogy a termék egy nagyon érzékeny, napégésre hajlamos bőrnél is ötvenszeres védelmet jelent. És azt sem, hogy ugyanaz a termék ugyanannyi ideig véd a trópusokon, mint otthon a kertben, ahol árnyékban is vagyunk. Emiatt van az, hogy a teljes biztonság érdekében mindig ajánlott a fényvédőket valamivel gyakrabban újrakenni, mint hivatalosan kellene. Nyáron, nagy kánikulában pedig mindenképp ajánlott legalább 30-as, de inkább 50-es faktorszámú fényvédőt használni, ugyanis ezek adják hosszabb időre ugyanazt a védelmet.

Csak az SPF számít?

Mivel az SPF-érték alapvetően az UV-B elleni védelmet jelzi – a nagyobb veszélyt ez jelenti -, a terméken nézni kell azt is, hogy kiszűri-e az UV-A sugarakat. Ez akkor vehető biztosra, ha a faktorszám mellett egy plusz jelzés is szerepel, vagy ha ezt külön ráírják a termékre. A legbiztonságosabbak az ilyen jellegű, úgynevezett széles spektrumú fényvédők.

A faktorszám mellett számít az is, hogy mennyit időt töltünk a vízben. Ebből a szempontból kétféle naptej van, az egyik a vízálló, a másik a nagyon vízálló. A vízálló típusokat akkor érdemes használni, ha csak 20 percet vagyunk a vízben, vagy hasonló ideig sportolunk, izzadunk. Ha ennél hosszabb ideig áztatjuk tagjainkat, nemcsak a magas faktorszám fontos, hanem az is, hogy a termék nagyon vízálló legyen. Persze ezek sem óvnak a végtelenségig, de a nagyon vízálló termékek 80 percig tartják meg fényvédőképességüket, megbízhatóságuk csak később kezd csökkenni. Viszont ezek is csak laboradatok, így a legjobb, ha a nagyon vízálló fényvédőt is újrakenjünk, amint a vízből kijövünk, kétóránként pedig akkor is ismételjük a műveletet, ha vízbe nem megyünk, csak izzadunk.

Hogyan védenek?

A naptejek alapvetően kétféleképpen védhetnek a nap károsító sugaraitól: vagy fizikailag verik vissza őket, vagy kémiai úton ártalmatlanítják azokat. A kémiai szűrők úgy teszik ezt, hogy miközben kölcsönhatásba lépnek az UV-fénnyel, más típusú sugárzássá – hővé és rádiófrekvenciává – alakítják. Olyanná, amely már nem okoz pigmentációt, leégést és gyulladást. „Ezzel szemben a fizikai szűrők olyan mikroszemcsék, amelyek nem lépnek kölcsönhatásba sem a bőrrel, sem az UV-sugarakkal, egyszerűen visszatükrözik azokat. A gyerekeknek készülő fényvédőkben főleg ilyen hatóanyagok vannak, míg a többi jellemzően vegyesen tartalmaz kémiai és fizikai szűrőket” – mondja Wikonkál Norbert.

A gyereknaptejekbe kémiai szűrők általában azért nincsenek, mert a kicsik nagyobb eséllyel lehetnek rájuk érzékenyek, allergiások. Erre különösen akkor van esély, ha a termék nem elég fotostabil. Ilyenkor az okozhat fényallergiás reakciót, hogy a hatóanyagok szerkezete UV-fény hatására megváltozik, az így keletkező anyagok pedig érzékenyíthetnek. Ilyen a jó minőségű termékekkel persze nem fordul elő, azok szűrői fotostabilak, szerkezetük fény hatására nem változik meg. Ezt a forgalomba hozatala előtt szintén megnézik, de a maximális biztonság érdekében a gyerekeknek és érzékeny bőrű felnőtteknek mégis inkább fizikai szűrőket tartalmazó fényvédőket javasolják.

Azonnal hatnak?

A fényvédők fizikai hatóanyagai azonnal működni kezdenek, viszont a kémiaiaknak kell fél óra, mire védenek. Magyarán hiába adott az 50-es faktorszám, a napon biztonságosan eltölthető idő csak 30 perc után nő ötvenszeresére, előtte gond nélkül leéghetünk. Emiatt nagy hiba, ha a felkenést követően egyből kimegyünk a napra. Persze mivel a fényvédők jellemzően fizikai szűrőket is tartalmaznak, valamekkora védelem azonnal is kialakul, de a teljes csak azon típusoknál, amelyeknél a teljes védelemről ilyenek gondoskodnak. Az, hogy egy adott fényvédő fizikai vagy kémiai szűrőket tartalmaz-e nagyobb arányban, nem mindig derül ki a csomagolásból, de a hatóanyagok alapján a bőrgyógyászok és gyógyszerészek meg tudják adni a választ.

A fényvédők hatékonysága attól is függ, hogy a készítmény szavatossága mikor jár le, a faktorszám csak addig vehető biztosra. A készítmények stabilitását meghatározó klinikai tesztek nagyjából 3 évig garantálják a rajtuk feltüntetett fényvédelmet, de a biztonság pár hónappal később sem vész el teljesen, nem lesz gond abból, ha valaki az éppen lejárt fényvédőt még elhasználja. Azt ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a stabilitás attól is függ, hogyan tároljuk a naptejet: nem használ neki, ha a flakonokat egész nyáron a tűző napon pihentetjük, télen pedig a lakás legmelegebb pontján várakoztatjuk. Ha ezt elkerüljük, pár hónapos csúszás miatt nem romlik jelentősen a minőség.