Holnap kezdődik a nyári időszámítás
Március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás. Március 29-án hajnali kettőkor három órára tekerhetjük előre az analóg órák mutatóját, a digitálisak automatikusan átállnak.
A tavaszi óraátállítás nem csupán egy elvesztett óra: a szervezet számára valójában egy mini jetlag, amely napokra – sőt akár hetekre – felboríthatja a bioritmust.
A legújabb kutatások szerint nemcsak kellemetlen tünetekkel járhat, hanem átmenetileg bizonyos egészségügyi kockázatokat is növelhet a tavaszi óraátállítás.
„Egyre több a bizonyíték arra, hogy az órák átállítása – különösen tavasszal – jelentős hatással van a cirkadián ritmusra és az alvás minőségére. Belső óránk, amelyet főként a fényhatás szinkronizál, alapvető fiziológiai funkciókat szabályoz, például az alvás-ébrenlét ciklust és az anyagcserét. Az időszámítás egy órával való eltolása megváltoztatja a természetes fény-sötétség ciklust, megzavarva a cirkadián ritmust” – hangsúlyozza Dr. Jeffrey Kelu. A londoni King’s College kutatója hozzáteszi: a tavaszi óraátállítás úgynevezett krónikus cirkadiánritmus zavarhoz vezethet, amelyet szociális jetlag néven ismernek, és amely a metabolikus szindróma és a hangulatzavarok fokozott kockázatával jár.
Mi történik a szervezetünkben óraátállításkor?
Az óraátállítás tehát leginkább a cirkadián ritmust, vagyis a szervezet belső időmérő rendszerét borítja fel. Ez szabályozza a többi között az alvás-ébrenlét ciklust, a hormontermelést, sőt még az anyagcserét is. Amikor tavasszal egy órával előre kell állítani az órát, a szervezet ezt úgy érzékeli, mintha időzónát váltottunk volna, csak éppen utazás nélkül.
Ezek a tünetek léphetnek fel
A panaszok egyénenként eltérhetnek, de leggyakrabban:
- fáradtság, kialvatlanság;
- fejfájás;
- koncentrációzavar;
- ingerlékenység;
- alvási nehézségek;
- illetve étvágytalanság vagy emésztési gondok léphetnek fel.
A panaszok jellemzően 4-14 nap alatt megszűnnek, de az érzékenyebbeknél akár hetekig is eltarthat az alkalmazkodás. Különösen a bagoly típusú emberek – vagyis akik későn fekszenek le – viselik nehezebben a tavaszi átállást. Emellett általában a gyerekek, az idősek, az alvászavarban szenvedők és a krónikus betegek is érzékenyebben reagálnak rá. Náluk a tünetek erősebbek lehetnek, és a szervezetük is lassabban alkalmazkodik az új időszámításhoz.
Mit tehet most, az utolsó pillanatban?
Bár már csak egyetlen napunk van az óraátállításig, van néhány azonnal bevethető trükk, ami segít komolyabb tünetek nélkül átvészelni ezt az időszakot:
1. Fény, fény, fény
Szombat és vasárnap reggel próbáljon minél több természetes fényt kapni, ez segíti a belső órát az átállásban.
2. Vasárnap nincs szundi
Bármennyire csábító, ne aludjon vissza! Ez csak tovább tolja a bioritmust.
3. Bánjon csínján a koffeinnel!
Délután már ne igyon kávét vagy energiaitalt, mert rontja az éjszakai pihenés minőségét!
4. Hétvégén készítsen könnyű vacsorát!
A késői nehéz étkezés megzavarhatja az alvást és az emésztést.
5. Csak akkor pihenjen napközben, ha muszáj
Ha nagyon fáradt, egy 20 perces pihenés segíthet, de a hosszabb alvás már visszaüt.
+ 1 apró trükk, amit kevesen használnak
Egyre több alvásszakértő javasolja az úgynevezett „mikro-időzítést”: vasárnap este menjen 15–20 perccel korábban aludni akkor is, ha nem álmos! Ez valamelyest kompenzálja az elvesztett órát, és gyorsabban visszaáll a megszokott ritmus.
Forrás: hazipatika.com
Nyitókép: illusztráció. Forrás: Getty Images