Így határozza meg az életünket az anyanyelvünk
Gondolkodásunkat erősen befolyásolhatja az a nyelv is, amelyet beszélünk.
Aki tanult idegen nyelveket, tisztában van azzal, hogy a tükörfordítás sokszor nem működik. Egyszerűen nem ugyanazt jelentik a szavak/a kifejezések az egyik nyelven, mint a másikon. Sőt, néha egyáltalán nincs magyar megfelelője az adott kifejezésnek, vagy egy idegen nyelvű kifejezést képtelenek vagyunk magyarra fordítani. Kutatások szerint ezek az aprónak tűnő különbségek meglepően erős befolyással lehetnek az adott nép gondolkodásmódjára!
Kínai precizitás és tervezés
A kínai nyelv rákényszerít a gondolkodásra. Nem vetheted oda valakinek csak úgy, hogy: „Ő a nagybátyám.” Előtte végig kell gondolnod, hogy melyik szülőd révén vagytok rokonok, neki fiatalabb vagy idősebb testvére-e, és az se mindegy, hogy vér szerinti hozzátartozóról beszélünk, vagy házasság révén került a családba. Erre mind külön kifejezést használ a kínai nyelv! Ha ezeket a szempontokat lusta vagy végiggondolni, inkább meg se szólalj! – írja egy nyelvi blog.
De nem csak ez a kényszerű pontosság jellemzi a kínaiak gondolkodásmódját. Míg számunkra teljesen természetes, hogy máshogy fejezzük ki a múlt, a jelen és a jövő eseményeit, a kínai az úgynevezett „jövőtlen” nyelvek csoportjába tartozik, vagyis nincs külön jövő idő. Ezáltal a holnap nem különül el a mától, hanem szoros összefüggésben vannak egymással. A blog azt írja: „Valószínűleg ennek az erősebb jövő-tudatosságnak is köszönhető, hogy 30%-kal nagyobb a pénzügyi megtakarítási hajlandóság Kínában, mint a különböző igeidőket használó nyelvet beszélők körében.” Mi azon a véleményen vagyunk, hogy inkább kulturális-neveltetési tényezők befolyásolják a megtakarítási hajlandóságot, illetve az a tény, hogy Kínában sincsen – több más országhoz hasonlóan – államilag biztosított nyugdíj.
A Pormpuraaw törzs és a tájékozódás
Az ausztrál Pormpuraaw törzs tagjai nem ismerik a jobbra és a balra kifejezéseket. Helyettük a dolgok irányát az égtájak segítségével határozzák meg- írja Lara Boroditsky a Stanford Egyetemről. Emiatt folyamatosan tisztában kell lenniük azzal, hogy merre van kelet, vagy nyugat. Ez a térbeli tudatosság folyamatosan edzésben tartja azt az agyterületet, ami a tájékozódásért felel, így teljesen ismeretlen tájakon is ritkábban tévednek el, mint azok, akik jobb-bal dimenzióban gondolkodnak – ami meglepő módon csupán a nyelvek 70%-ára jellemző.
Az angol bűntudat
Ha valaki véletlenül eltör egy vázát, a spanyol és a japán nyelvűek inkább szenvedő szerkezetet használnak, és fogalmaznak, hogy „A váza összetört”. (Tükörfordításban: összetörte magát.) Ugyanezt az eseményt angolszász nyelvterületen leggyakrabban cselekvő szerkezettel írják le: „Összetörte a vázát.”
Ebből kiindulva tudósok egy kísérlet segítségével bebizonyították, hogy az angol anyanyelvűek nagyobb hangsúlyt fektetnek a felelősök megnevezésére – esetleg hibáztatására -, mint a japán, vagy a spanyol ajkúak. Egy véletlen baleseteket – lufi kipukkasztása, tojás leejtése – bemutató videó megtekintése után ők sokkal jobban emlékeztek a „bűnösre”, mint a spanyol és japán kontroll csoport. Érdekes, hogy ennek megfelelően a japán és spanyol jog az áldozat megsegítésére, az angolszász törvények pedig az elkövető megbüntetésére fektetnek nagyobb hangsúlyt.
Oroszok, zuñik és a színek
A színfelismerés képessége szoros összefüggést mutat azzal, hogy az általunk beszélt nyelvben van-e az adott árnyaltra külön szó. A zuñi indiánok például nyelvi szempontból nem különböztetik meg a sárgát a narancssárgától, így beszélőinek gyakran problémát okoz ennek a két színnek az elkülönítése. Ezzel szemben az oroszok (például az olaszokhoz hasonlóan) külön szót használnak sötétkékhez (szinyij – olaszul blu) és a világoskékre (goluboj – olaszul azzurro). Ennek köszönhetően igen könnyen meg is tudják különböztetni egymástól ezeket a színárnyalatokat. (A magyar nyelv rendszerint egyetlen szót használ – kék -, ám az egyes árnyalatokat előtaggal jelzi. A szerk.)
Héber és finn nemi önazonosság
Nekünk, magyaroknak egyes idegen nyelvek tanulása során nehézséget okozhat megérteni, hogy miért kell lépten-nyomon különbséget tenni hímnem, nőnem és semleges nem között. A héber tipikusan olyan nyelv, ami gyakran használ nemre való utalásokat és jelöléseket. Mivel ez a különbségtétel folyamatosan jelen van a kommunikációban, a héber gyerekek átlagosan egy évvel fiatalabb korban meg tudják határozni saját nemüket, mint a finn óvodások – ahol a magyarhoz hasonlóan, nyelvi szempontból egyáltalán nem tesznek különbséget a nemek között.
A magyar nyelv kiaknázatlan mélységei
A fenti példák jól szemléltetik, hogy a rendelkezésre álló szókincs befolyásolja az agytevékenységet. Ennek fényében érdemes azon is elgondolkodni, hogy milyen hatással van gondolkodásunkra, hogy anyanyelvünk messze földön híres cifra káromkodásairól. Talán nincs is még egy olyan nyelv, ahol ilyen árnyaltan lehetne szitkozódni! Viszont azt se felejtsük el, hogy sok nemzettel ellentétben nekünk külön szavunk van a szerelemre!