Minden online tevékenységet figyelhet az NSA

Minden online tevékenységbe akadálytalanul beleláthat az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egy szupertitkos program segítségével, amellyel a szolgálat email-üzeneteket, internetes csevegő fórumok tartalmát és magánszemélyek böngészési előtörténetét is szabadon kutathatja – írta szerdán a The Guardian online kiadása.

A vezető baloldali brit napilap szerint ez az értesülés is attól az egykori CIA-alkalmazottól származik, aki az utóbbi hónapokban információkat szivárogtatott ki a The Guardiannek és a The Washington Postnak az amerikai és a brit kormány titkos adatgyűjtési tevékenységéről.

A 29 éves Edward Snowden hatalmas mennyiségű dokumentumot adott át a két lapnak az NSA és a brit kormány hasonló profilú kommunikációs figyelőszolgálata (GCHQ) egymáshoz kapcsolódó, kiterjedt adatgyűjtési programjáról.

A The Guardian által szerdán megszellőztetett újabb bizalmas iratok tanúsága szerint az XKeyscore nevű program az NSA legszélesebb hatáskörű internetes hírszerzési rendszere, amely óriási adatbázisokat tesz hozzáférhetővé az ügynökség munkatársai számára előzetes bírósági engedélyeztetés és az NSA más munkatársainak felügyelete nélkül.

A The Guardian birtokába jutott bemutató változat szerint a program szinte minden olyan tevékenységre kiterjed, amit „egy tipikus felhasználó az interneten végez”. A kutatható adatok között van az email-üzenetek tartalma, azok címzettjei, a felkeresett honlapok és a keresések listája, valamint a telefonbeszélgetések adatai.

A program azt is lehetővé teszi, hogy az NSA munkatársai valós időben figyelhessék bárki internetes tevékenységét.

A The Guardian által idézett NSA-dokumentumok szerint az XKeyscore használatával 2008-ig háromszáz terroristát sikerült elfogni.

Szerdán közölte a Twitter mikroblog, hogy az amerikai kormány egyre több adatot kér le a közösségi hálózat előfizetőiről.

Az első fél évben a szövetségi hatóságok 902 esetben fordultak a Twitterhez adatgyűjtési céllal. Összesen 1319 konkrét felhasználóról kértek információkat. Ez lényegesen több mint 2012 első felében, amikor 815 esetben érkezett ilyen kérés a Twitterhez a kormánytól – olvasható a mikroblog úgynevezett átláthatósági jelentésében.

A cég nem fedte fel, hogy a kormány milyen felhasználókról kért adatokat. Utalt viszont arra, hogy kaptak adatszolgáltatási kérelmet például egy helyi seriff hivatalától egy emberrablási ügyben, továbbá „nemzetbiztonsági tisztviselőktől”. Ezek az adatok azonban nem tartalmazzák azokat az adatlekéréseket, amelyeket az amerikai kormány az úgynevezett külföldi hírszerzési-megfigyelési törvény (FISA) alapján küld el internetes cégekhez.

A Twitter és más internetes vállalatok azt sürgetik, hogy a szövetségi kormány enyhítsen az adatkérési gyakorlat titkosságán. A Google júniusban azzal a kérelemmel fordult a FISA alapján benyújtott adatkéréseket felügyelő titkos bírósághoz, hogy saját átláthatósági jelentéseiben több információt hozhasson nyilvánosságra a FISA-adatgyűjtésről.

Jeremy Kessel, a Twitter jogi igazgatója blogján azt írta, fontos lenne, ha megírhatnák, mennyi FISA-adatkérelem fut be hozzájuk, elkülönítve azoktól a lekérésektől, amelyek száma közölhető. „Ezt egyelőre nem hozhatjuk nyilvánosságra” – jegyezte meg.

A titkos adatgyűjtési gyakorlatról és méretéről azután robbant ki vita, hogy a The Washington Post és a brit The Guardian leleplező anyagokat közölt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) titkos PRISM megfigyelési programjáról. A kiszivárogtatott dokumentumok szerint az adatgyűjtésben olyan internetes óriások működnek közre, mint a Google, a Microsoft, a Yahoo, a Facebook és az Apple.

Egy írásbeli kérdésre adott válaszból kiderül, hogy Pintér Sándor nem zárja ki, hogy a PRISM-programhoz kötődő botrány során magyar adatok is külföldi kézre kerülhettek.

A belügyminiszter szerint a PRISM-rendszerrel kapcsolatos legfontosabb aggály, hogy a magánadatok széles köréhez biztosít hozzáférést, mégpedig készletező jelleggel: ez a fajta megfigyelés az EU tagállamai körében elismert és garantált célhoz kötöttség alapelvét súlyosan sérti abból következően, hogy nem egyedileg meghatározott személyekhez vagy eljáráshoz kötődik- írja a Népszabadság.

„Az irányításom alá tartozó szerveknél nem keletkezett arra vonatkozóan információ, hogy az amerikai NSA kifejezetten hazánkat érintően is folytatott volna különleges, felderítő tevékenységet, de hazánk, illetve magyar állampolgárok érintettsége (az NSA kapacitásaira, a külföldi kommunikáció lehallgatására vonatkozó hatáskörére, illetve a PRISM-rendszer sajtóban is napvilágot látott képességeire tekintettel) nem zárható ki” – fogalmazott Pintér.

A Belügyminisztérium közölte a lappal: hazánk, illetve magyar állampolgárok érintettsége nem állapítható meg a rendelkezésre álló adatok alapján, az elvi lehetőség viszont valóban nem zárható ki. „De kifejezetten hazánkat érintő különleges, felderítő tevékenységre utaló információ nem áll rendelkezésre” – hangsúlyozták.