Szemünk világa

Legfontosabb érzékszervünk kétségtelenül szemünk. Látásunk segít tájékozódni, általa érzékeljük a veszélyt, a külvilágból érkező információknak pedig legalább 80%-át vagyunk képesek így érzékelni. Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítanunk szemünk egészségére.
A leggyakoribb látásproblémákról, azok felismeréséről és kezeléséről Piskóci Natália, a Munkácsi Járási Központi Kórház szemészeti osztályának orvosa tájékoztatott.

– A látásromlást sok esetben nem is érzékeljük, ezért nem fordulunk vele idejében orvoshoz, pedig a probléma akár vaksághoz is vezethet. Érzékszervünk egészségének romlását vagy a fokozatos látáscsökkenést nem is érzékeljük egészen addig, amíg a mindennapi tevékenységünkben nem kezd el zavarni minket, hogy rosszabbul látunk.

– Milyen problémákkal keresik fel önt leggyakrabban az új páciensek?
– A fejlett országok felnőtt népességének tobb mint 60%-a szenved szemproblémáktól. A 21 év alattiak közül minden ötödik ember rövidlátó. A gyakori szembetegségek közé sorolom a glaukómát, másnéven zöld hályogot, a sárgafolt-elváltozást, a szürke hályogot, az árpát, a diabetikus retinopátiát, vagyis a cukorbetegségből adódó retinakárosodást. A zöld hályog a második helyen áll a világon a vakságot okozó betegségek között, de a látás megmenthető, ha időben felismerjük, kezeljük a problémát. Ezért 40 év felett elengedhetetlen az évente elvégzendő szűrővizsgálat, melynek része a réslámpás vizsgálat, a szemnyomásmérés, a szemfenék vizsgálata.

– Valószínűleg mindenkinek van olyan személy a környezetében, akinek a sok számítógépezés miatt fáj a szeme. Az ebből adódó látáskárosodástól hogyan óvhatjuk meg magunkat?
– Manapság a legtöbb munkának elemi feltétele a számítógép használata. A számítógépes munka elsősorban nem a monitor sugárzása, hanem szemünk megterhelése miatt veszélyes. Míg normális esetben percenként átlagosan 22-szer hunyjuk le a szemünket, a képernyő előtt ez a szám 7-re csökken. Ezáltal a könnyfilm nem pótlódik megfelelő ütemben, ami szemszárazságot okoz. A túl kevés pislogás miatt a száraz szem különböző tüneteket, szúró, viszkető, égő érzést, homályos látást, szemkáprázást okoz, a folyamatos közelre történő fixálás pedig fárasztja a szemet. A már említett tünetektől szenvedőkön sokat segíthet egy számítógépes szemüveg, amely orvosi javaslatra készül, a száraz szem okozta panaszok pedig a védő könnyfilm pótlásával, tudatos pislogással vagy műkönnykészítmények használatával szüntethetők meg. A törvényben előírt óránkénti 10 perces, össze nem vonható szünet betartása alkalmas a relaxációs, lazító gyakorlatok elvégzésére. A monitor lehetőleg a tekintési irány alatt helyezkedjen el, ezáltal a felső szemhéj jobban fedi és védi a szaruhártyát. Az omega-3 zsírsavak fontos szerepet játszanak a könnyfilm egészségének megtartásában. Ezért kell rendszeresen halat, tenger gyümölcseit, mandulát és diót fogyasztani.
De a legfontosabb teendő, hogy keressük fel a szemorvost, aki megállapítja, mi okozza a szemszárazságot. Ma már számos olyan termék van forgalomban, amely biztosítja a szem nedvességét. Egyes szemcseppek olyan összetevőket is tartalmaznak, melyek a szem felszínén található hámréteg megújítását szolgálják. Amennyiben a szemszárazság nagyfokú, a hatóanyagok gél vagy szemkenőcs formájában is alkalmazhatóak.

– A szezonhoz közeledve, mit tegyen, akinek allergia miatt könnyezik, ég a szeme?
– Tavasszal egyre több ember fordul szemorvoshoz a következő panaszokkal: kivörösödött szem, könnyezés és viszketés. Ez az allergiás kö­tő­hár­tya­gyul­la­dás, vagy más néven kon­juk­ti­vi­tisz néven ismert betegség. Tavasszal a jelentkező tü­ne­teket többnyire a szembe kerülő pollenek, míg az állandó panaszokat inkább a beltéri allergének, az állatszőr, a penészgomba, a házi poratka váltja ki. A tünetek kezelésére az antihisztamin-tartalmú szemcseppek ajánlottak. Javasolt, hogy szemész vagy allergológus szakorvossal konzultáljon a beteg a használandó szemcseppet illetően.

Vigyázzunk tehát a szemünk világára, rendszeres szűrés mellett észlelt bármely panasz esetén forduljunk mielőbb szakorvoshoz!

Espán M.