Tápanyag-utánpótlás a gyümölcsösben (II.): a mikroelemek jelentősége

Régebben a gyümölcstermesztésben ritkán találkozhattunk a mikroelemek hiányával. A rohamosan fejlődő gyümölcstermesztés egyre nagyobb intenzitása és költségkímélő megoldásainak következtében azonban mind gyakrabban jelentkeznek a hiánytünetek.

A jelenség oka döntően a szerves trágya kijuttatásának elhanyagolása, mivel a műtrágyákkal, lombtrágyákkal olcsóbban megoldható a tápanyag-utánpótlás. A szerves trágyában ugyanakkor minden olyan mikroelem megtalálható, amelyekre a gyümölcstermő növényeknek szükségük van. Éppen ezért ajánlatos az álló kultúráknál 3-4 évente 14–17 t/ha szerves trágyát bedolgozni a talajba, illetve feltöltő trágyázás esetében 40 t/ha mennyiséget kijuttatni.

A mikroelemek hatása a gyümölcsfák életfolyamataira
A mikroelemek a növényi szervezetben csak kis mennyiségekben (0,01%–0,00001%) fordulnak elő. Ennek ellenére a növényi életfolyamatokban betöltött szerepük alapvető jelentőségű.
A vas a növényi légzésben, anyagcserében, fotoszintézisben, valamint a fehérjeképző folyamatokban nélkülözhetetlen elem. Ha talajunk pH-értéke magas (8 pH és ezt meghaladó értékek esetén), a felvétele lehetetlen a gyümölcsfa számára, ezért minden esetben tartsuk a pH-értéket 5,5–6,5 között. A vas hiányát sokszor tévesztik össze a N-hiány tüneteivel, mivel egyaránt fakó levélszínt és gyér lombkoronát eredményeznek. Legtöbbször a gyümölcsösünk lankásabb, vizenyősebb területén fordul elő az erősen halvány lombszín, ilyenkor valószínűsíthető a vas hiánya. Különösen, mivel Kárpátalja földjei mészben gazdagok, ami szintén gátolja a vas felvehetőségét. Pótlása vastartalmú műtrágyákkal (FeSO4 – vasszulfát), vagy vaskelátokkal (lombtrágyák) történhet. Íme néhány lombtrágyakészítmény, mely vashiány esetén alkalmazható: Peretrix, Mikromix, Folisol, Fitohorm, Komplex-C termékcsaládok stb.
A mangán a növény biokémiai folyamatainak elengedhetetlen irányító eleme. A mangán esetében az alacsony pH-jú talajok kedvezőtlenek, pH=5,5 alatt felvehető mennyisége megnövekedhet, és elpusztíthatja gyümölcsfáinkat. Hiánya esetén a fiatal levelek érközei sárgulnak, majd foltszerűen elhalnak. Jellegzetes tünete az úgynevezett „szárazfoltosság”, mely tavasszal kezdődik a fiatal levelek piszkosszürke csíkosodásával, illetve foltosodásával, a levelek megtörésével. Pótlása Mn-kelátok formájában lehetséges.
A réz szintén jelentős szerepet tölt be a növény anyagcsere-folyamataiban. Nagyon nehezen mozog a talajban, ezért pótlását lehetőség szerint lombtrágya kijuttatásával oldjuk meg. Ugyanakkor a réz a növényvédő szerek alapvető komponense (rézgálic), így növényvédelmi permetezéssel adott esetben megfelelően pótolható a hiányzó mennyiség. Hiánya esetén a gyümölcsfánk növekedése lelassul, megáll, a levelek szürkészöld színűekké válnak. Korai tünete a levél kifehéredése.
A cink ugyancsak nagy jelentőséggel bír. Hiánya főként a bőséges foszfortrágyázás eredményeként jelentkezik, miután a foszfor gátolja felvehetőségét. Cinkhiány esetén a felső levelek érközi klorózisa, majd a levéllemez teljes kifehéredése tapasztalható, illetve a levelek aprók maradnak. A cinkhiány csak a kezdeti fázisban orvosolható, súlyos esetekben a fa elpusztulhat. Pótlása minden esetben lombtrágyák alkalmazásával lehetséges.
A bór nemfémes elem, mégis nagy szerepe van a gyümölcstermesztésben. Sokszor megfeledkezünk ennek az elemnek a pótlásáról. Jelentősége a termés kialakulásában és a terméskötődésben van. Hiánya esetén a virágok lehullnak, a termés mennyisége csökken, vagy elmarad a gyümölcstermés, a levélfelület érközei kisárgulnak. Pótlása lombtrágyákkal megoldható. Gyümölcstermesztésben mind az almatermésűek, mind a csonthéjasok igénylik.

A tápanyagfelvétel kritikus időszakai
A mikroelemek kijuttatásának legkritikusabb időszaka főként a tavaszvégi gyümölcskötődés időpontja. Ilyenkor a hiánytünetek megjelenése esetén feltétlenül szükség van lombtrágya kijuttatására.
Vizenyős, lankás területeken a vashiányra kell fokozott figyelmet fordítani. Mikroelem-műtrágyák használatakor vegyük figyelembe, hogy ezek az elemek nagyon nehezen mozognak a talajban, éppen ezért a hatás késleltetett, míg a lombtrágyák alkalmazásakor a hatás néhány napon belül észrevehető.

Molnár Ádám