Van-e összefüggés a lakhely és a növekedés között?
Érdekes tendenciára hívta fel a figyelmet egy kutatás, ami a városi életet a testmagassággal hozta összefüggésbe.
Ha valaki nagyvárosban él, az élet számos területén könnyebb dolga lehet: többféle oktatási intézmény, sportolási, vagy kikapcsolódási lehetőség közül választhat, és valószínűleg az egészségügyi ellátás terén is könnyebben elboldogul. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a huszadik században a városokban élő iskoláskorú gyerekek néhány gazdag ország kivételével mindenhol magasabbak voltak vidéki társaiknál. A testmagasság és testtömegindex (BMI) tendenciáinak új globális elemzése szerint azonban a világ nagy részén csökkennek a városlakók előnyei a gyermekek egészséges növekedése és fejlődése szempontjából – magyarázza a Science Daily az Imperial College London kutatását, amelynek eredményeit a Nature folyóiratban tették közzé.
Csökkent a szakadék a városi és a vidéki lét között
A friss tanulmány szerint a 21. században ez a városi magasságbeli előny a legtöbb országban csökkent, a vidéken élő gyermekek ugyanis egyre magasabbra nőnek. A közepes jövedelmű és feltörekvő gazdaságokban, például Chilében, Tajvanon és Brazíliában nőtt a legnagyobb mértékben a vidéki gyermekek testmagassága az elmúlt három évtized alatt, itt már hasonló magasságúra nőnek, mint városi társaik. „Ezek az országok hatalmas lépéseket tettek annak érdekében, hogy egyenlőbbek legyenek a fiatalok esélyei, bárhol laknak is. A gazdasági növekedésből származó források felhasználása a táplálkozási és egészségügyi programok finanszírozására kulcsfontosságú volt a különböző területek és társadalmi csoportok közötti szakadékok megszüntetésében” – mondta el Majid Ezzati, az Imperial College London professzora, a kutatás vezetője.
Megdőlt a tézis
A kutatás a gyermekek testtömegindexét is értékelte, ez alapján míg 1990-ben a városokban élő gyermekek átlagos testtömegindexe valamivel magasabb volt, mint a vidéken élő gyermekeké, 2020-ra a BMI-átlagok a legtöbb országban vidéken is emelkedtek. „A városok továbbra is jelentős egészségügyi előnyökkel járnak a gyermekek és serdülők számára. Szerencsére a legtöbb régióban azonban a vidéki területek is kezdenek felzárkózni, köszönhetően a modern higiéniának, valamint a táplálkozás és az egészségügyi ellátás javulásának” – fejtette ki Dr. Anu Mishra, az Imperial College London kutatója.
Ellentétben azzal a széles körben elterjedt feltételezéssel, hogy az elhízásjárvány fő mozgatórugója az urbanizáció, a tanulmány ezt számos magas jövedelmű nyugati országban felvett adatai alapján megcáfolta.A több mint 1500 szakemberből álló globális konzorcium által végzett kutatásban 71 millió (5 és 19 év közötti) gyermek és serdülő magassági és testsúlyadatait elemezték 200 ország városi és vidéki területein 1990 és 2020 között.
Forrás: hazipatika.com
Nyitókép: Pixabay