5 magyar találmány, amely megváltoztatta a világot

Hedy Lamarr osztrák születésű amerikai filmcsillag, a bluetooth-technológia alapjául szolgáló frekvencia-váltó torpedó-vezérlés feltalálója 1914. november 9-én született, ezért van ezen a napon a Feltalálók napja. Összeállításunkban 5 nem mindennapi magyar találmányt mutatunk, ami megváltoztatta a világot.

Bíró László és a világhírű golyóstoll

Bíró az 1930-as években alkotta meg Budapesten az első golyóstollat, amelynek mechanikája egészen egyszerű volt. Egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette. Amikor a toll a papíron mozgott, a golyó mindvégig forgott, így felvette a tintát és a papírra kente. Bíró a tollat 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, ahol a feltalálók napját 1986 óta tartják meg, minden év szeptember 29-én, Bíró László születésnapján.

A találmány óriási sikert aratott, az 1960-as évektől kezdve pedig az egész világon elterjedt, és általánosan használt íróeszközzé vált, az angol nyelvben pedig a „biro” (ejtsd: bájro) szó máig a golyóstoll egyik szinonimájaként ismert.

Gábor Dénes és a holográfia megszületése

A holográfia (a holosz görögül egész, minden, a holográfia – teljes kép) gondolatát 1947-ben fogalmazta meg, az ötlet 17 éves korától izgatta. A technológia alapjait a hagyományos szórt fényforrásokat használva dolgozta ki, a gazdaságos megvalósítást a fényhullámok intenzitását felerősítő lézer alkalmazása tette lehetővé a hatvanas években. A holográfia lényege, hogy a fényhullámok rezgési állapota, fázisa által hordozott információk hozzáadódnak a fény intenzitása által hordottakhoz. E kép tehát nemcsak a fény erősségéből, de fázisállapotából származó információkat is tartalmaz. Vetítéskor a koherens fénnyel megvilágított hologramról a fényelhajlás következtében egy járulékos, diffrakciós fénynyaláb is kiindul, amely a tárgy háromdimenziós képét adja. Gábor a holográfiai módszer felfedezéséért és fejlesztéséért s a számtalan alkalmazási lehetőséget magában foglaló háromdimenziós, lencse nélküli fényképezésért 1971-ben fizikai Nobel-díjat kapott. Amikor a díjat átvette, a stockholmi kiállításon háromdimenziós önarcképet mutatott be.

Ő maga úgy vélte, a holográfia csak elméleti szempontból érdekes, még 1971-ben sem hitte, hogy életében hasznosítják, noha amerikai repülőgépek már 1951-ben, a Michigan-program keretében készítettek háromdimenziós terepfelvételeket mikrohullámú radarral – e titkos kísérletekről őt sem tájékoztatták. A hologram a bankjegy- és okmánynyomtatásban terjedt el, s új fejezetet nyitott a méréstechnika terén.

Rubik Ernő és az ő „bűvös kockája”

Rubik a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett építészmérnökként 1967-ben, utána az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészetet tanult, majd építész-tervezőként dolgozott.

Oktatási segédeszközként tervezte meg 1974-ben a térbeli mozgások szemléltetésére alkalmas, mérnöki modellezést segítő találmányát, amelyről később kiderült, hogy játéknak még szórakoztatóbb. 1975-ben megszületett a bűvös kocka, amely egy évvel később, október 28-án az RU–158 ügyszámon, Térbeli logikai játék néven kapott szabadalmat.

A kocka a játékosok körében rövid idő alatt példátlan népszerűségre tett szert, a megjelenése óta eltelt években pedig több száz millió darabot adtak el belőle, amivel minden idők legsikeresebb játékai közé emelkedett. Azóta világszerte rendeznek kockakirakási versenyeket a játék fanatikusai számára.

Szent-Györgyi Albert és a C-vitamin

A mellékvesében általa felfedezett hexuronsavról 1932-re kiderítette, hogy az azonos a skorbut betegség gyógyszereként keresett C-vitaminnal. Szent-Györgyinek a paprikából sikerült jelentős mennyiségű C-vitamint izolálnia.

Igazán megmosolyogtató az a történet, ahogy később elmesélte a felfedezés előzményét:

„… egy este a feleségem paprikát adott vacsorára, amit nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt mondani. Nézve a paprikát az jutott eszembe, ezt a növényt én még sosem próbáltam ki, és azt mondtam a feleségemnek, hogy ezt inkább elviszem a laboratóriumba ahelyett, hogy megegyem, és még aznap éjjel tudtam, hogy ez egy kincsestárháza a C-vitaminnak.”

Végül 1937-ben kapta meg az orvosi-élettani Nobel-díjat a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen”.

Magyarországon a feltalálók napját minden év június 13-án tartják Szent-Györgyi Albert emlékére.

Karikó Katalin és az mRNS

Karikó Katalin Széchenyi-díjas kutatóbiológus, biokémikus szabadalma alapján fejlesztették ki a Covid-19 elleni oltások egyikét. 1955. október 17-én született Szolnokon.
A Szegedi Tudományegyetem biológia szakán diplomázott 1978-ban, 1983-ban doktorrá avatták. Az egyetem után az MTA ösztöndíjasaként a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biofizika Intézetének nukleotid kémiai laborjában kezdett el vírusokkal dolgozni.

1985-ben családjával együtt az Egyesült Államokba ment. 1988-ig a philadelphiai Temple Egyetemen dolgozott, majd Washingtonba került, ahol molekuláris biológiával foglalkozott. 1989-ben ismét Philadelphiában, a Pennsylvaniai Egyetemen (UPenn) kapott állást. Kezdetben a kardiológián volt molekuláris biológus és elindította az mRNS (hírvivő RNS)-kutatást. Innen az idegsebészetre került, 1998-ban kezdett dolgozni Drew Weissman immunológussal, akivel 2005-ben szabadalmat jegyeztetettek be a módosított nukleozidokat tartalmazó mRNS terápiás alkalmazására (Karikó-Weissman-technika).

2006-tól az RNARx nevű cég társalapítója és vezérigazgatója volt, 2013-ban a mainzi székhelyű BioNTech cég alelnöke lett. 2020-ban szabadalma alapján készült el a világon első, klinikailag is bizonyítottan hatásos harmadik generációs Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcina.

Forrás: hirado.hu