A 2011. év jelentősebb felfedezései, találmányai – kronológia (1. rész)

Az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása a 2011. év felfedezéseiből és találmányaiból:

BIOLÓGIA

február – Az emberi agy mintegy tíz százalékot zsugorodott az elmúlt 30 ezer évben, ami a tudósok szerint azt jelzi, hogy az evolúció során hatékonyabbá válik agyunk.

március – Amerikai kutatók felfedezték az emlősök és a baktériumok ingerületátvitele közti rokonságot.

június – Amerikai kutatók leírták az arcfelismerésünkért felelős agyi hálózatot, a feladatban a kérgi területek összetett hálózata vesz részt.

június – Rekordmélységben, háromezer méterrel a földfelszín alatt találtak fonalférgeket, köztük egy eddig ismeretlen fajt dél-afrikai bányákban.

augusztus – Német tudósoknak első alkalommal sikerült nyomon követniük egy új faj kialakulását: kimutatták, hogy az Alpokalján a homoki ikravirág (Arabidopsis arenosa) kereszteződött egy genetikailag különböző ikravirág-fajjal (Arabidopsis lyrata), a hibrid utódok képesek voltak a merőben különböző éghajlatú Duna-völgyben is elterjedni.

CSILLAGÁSZAT

január – Amerikai csillagászok közzétették az eddigi legrészletesebb égbolttérképet.

január – A világegyetem eddigi legtávolabb észlelt galaxishalmazát fedezték fel a fejlődés még soha nem észlelt korai stádiumában. Nem sokkal később az eddigi legidősebb, 13,2 milliárd éves galaxist azonosították, amely 480 millió évvel az ősrobbanás után keletkezhetett.

január – A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdján, az Enceladuson „buborékos” óceánt fedeztek fel, amely kedvező feltételeket biztosíthat a mikroorganizmusok számára.

február – Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az első teljes, 360 fokos panorámaképet mutatta be a Napról.

március – Az eddigi leghidegebb csillagot fedezték fel, a Földtől mindössze 75 fényévnyire található kettős csillagrendszer halványabbik tagjának felületén a hőmérséklet alig 100 fok (ez a Napon 3200 fok).

július – Amerikai csillagászok a világegyetem legnagyobb és legtávolabbi víztárolóját fedezték fel, a víz, amelynek nagysága 140 billiószor több, mint a Föld óceánjaiban lévő összes víz, egy kvazárt vesz körül.

november – Véget ért a Mars-500 földi expedíció Moszkvában, amelynek 520 napja során hat önkéntes a vörös bolygóra utazást szimulálta: 240 napig tartott a Marsra utazás, 30 napot tartózkodtak a Vörös bolygón és újabb 240 nap alatt „tértek vissza” bolygónkra.

szeptember – „Elképzelhetetlen” csillagot fedeztek fel a világegyetem peremén: az objektum tizenhárommilliárd éves, vagyis az ősrobbanás után hétszázmillió évvel született, és megkérdőjelezi az elfogadott csillagképződési elméleteket.

szeptember – Nemzetközi együttműködésben egy fekete lyuk „anatómiáját” tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepítésű teleszkóp segítségével. Decemberben a világ eddigi legnagyobb fekete lyukára bukkantak.

December – Amerikai csillagászok a Kepler űrteleszkóp segítségével első alkalommal fedeztek fel olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely alkalmas lehet az élet befogadására.

FIZIKA

május – Brit fizikusok elektronokat eddig példátlan részletességgel tanulmányozva arra jutottak, hogy a negatív töltésű elemi részecske alakja hajszál híján tökéletesen gömbölyű. (Az elektronok alakja alatt egy kiterjedés nélküli pontot körülvevő úgynevezett virtuális részecskék felhőjét értik. Eddig úgy vélték, ez a felhő kissé aszférikus, azaz a szabályos gömb alaktól eltérő formát ölt a pozitív és negatív vonzás eredményeként.)

június – A világ eddigi legerősebb mágneses terét állították elő német tudósok, néhány ezredmásodpercig sikerült fenntartaniuk a 91,4 tesla erejű mágneses mezőt.

július – Új szubatomi részecskét, a neutron „súlyosabb” rokonát fedezték fel az amerikai Fermilab fizikusai.

szeptember – Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN kutatói szerint olyan szubatomi részecskéket, neutrínókat fedeztek fel, amelyek a fénysebességnél gyorsabban mozogtak. A kísérletet novemberben sikerült megismételni, a mérést a fizikus-világ kétkedéssel fogadta.

december – Találtak jelzéseket az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezésére a CERN tudósai a nagy hadronütköztető (LHC) nyalábütköztetéseinek adatait vizsgálva, ám csak 2012-re áll rendelkezésre elegendő adat, amely egyértelműen bizonyítja vagy kizárja a részecske létezését.

GENETIKA

január – Brit kutatók felfedezték a „lator gént”, amely megtámadja és lebontja a szervezetben a daganatok terjedését gátló fehérjét. A gén blokkolásával megállítható a rákos folyamat, az áttétek képződése.

április – Elkészült az emberi agy első átfogó géntérképe, amely azt mutatja, hogy az egyes emberek közti egyezés meglepően nagy, 94 százalékos.

április – A csernobili katasztrófa következményeit vizsgáló tudósok nem találtak mutáns szervezeteket a felrobbant atomerőmű körüli 30 kilométeres zónában – az erős ionizáló sugárzás hatására a szervezetekben megnőtt a hibás kromoszómájú sejtek mennyisége, de a mutánsok száma ettől nem lett nagyobb.

május – A rizs genomjának vizsgálata alapján megállapították, hogy a növény Kínából, a Jangce folyó völgyéből ered.

július – Nemzetközi együttműködésben megfejtették a burgonya genomját, a solanum tuberosum burgonyafaj komplex genetikai állományának leírása a Nature című folyóiratban jelent meg.

október – Svájci kutatók kiderítették, hogy az élőlények pontos ütemterv szerint jönnek létre. Az embrió alakja 48 órán belül alakul ki. Ez a rendszer az első „mechanikai óra”, amit a genetikában felfedeztek. Októberben megfejtették a fekete halál néven ismert pestis baktérium genetikai kódját is.

október – Osztrák kutatók szerint egyetlen fehérjén múlik, hogy az emberi agy őssejtjei lényegesen több, 15 milliárd idegsejtet termelnek, mint az egér agyában lévők.

 

forrás:MTI.hu