Az atlanti csata titkait kutatják a búvárok

A második világháború nagyrészt feledésbe merült hadjáratának részleteit egy amerikai tengerészcsapat 70 év távlatából próbálja felderíteni.

1942 első hat hónapjában hajó hajó után süllyedt el az Egyesült Államok keleti partjaitól néhány mérföldre. Itt, Észak-Karolina állam határa mentén voltak a legkedvezőbb feltételek ahhoz, hogy a német tengeralattjárók lesben állva figyeljék a kiszemelt célpontokat. A partokon a civil lakosság látta a robbanásokat, ahogy a tengeralattjárók több tonna űrtartalmat kísérnek a hullámsírba, többet mint a háború teljes ideje alatt a japán haditengerészet a Csendes-óceánon.

A német tengerészek ezt az időszakot „amerikai lövési szezonnak” nevezték. A vérontásra vonatkozó becslések széles skálán mozognak, az egyik felmérés szerint ebben az időben 154 hajó süllyedt el és több mint 1100 emberélet veszett oda Észak-Karolina partjainál. „Mindig meglep, hogy ez nem egy magától értetődő és mindenki által ismert tény. Ez volt az a háború, mely az Egyesült Államokhoz a legközelebb zajlott” – mondja a tengeri régészéttel foglalkozó Joe Hoyt. „Hat hónapig majdnem minden napra jutott egy süllyedés. Szerintünk ez az amerikai történelem egyik legfontosabb része.”

Hoyt szerint 50-60 szövetséges, a tengelyhatalmakhoz tartozó vagy kereskedő hajó roncsa fekszik Észak-Karolina partjai mentén. A Hoyt vezette csapat négy nyarat töltött a tengerfenéken, második világháborús hajóroncsokat keresve. A szonár tavalyi merülése során 47 roncsot találtak. A projekt végső célja az, hogy átfogó jelentést készítsen a háborús maradványokról, feltérképezze a helyszíneket és relikviákat hozzon felszínre a múzeumoknak, esetleg a filmkészítőknek. A csapat munkáját megkönnyíti a Woods Hole Oceanográfiai Intézet által biztosított háromdimenziós kamera és a távirányítóval működtethető berendezések.

A háromdimenziós kamerák lehetővé teszik a roncsok teljes feltérképezését akár az iroda székében ülve is. „Láthatjuk a torpedó okozta sérülések helyét vagy az egyéb sérülések mértékét. Mikor a víz alatt vagyunk, a hajónak csak egy részét látjuk, nem tudunk egyet hátralépni és az egészet megcsodálni.” Evan Kovacs, a Woods Hole háromdimenziós fotózásért felelős igazgatója szerint – aki már több roncsot is fotózott, köztük a USS Monitort és a Titanicot–: „a 3D perspektívájának egyik legjobb oldala a magával ragadó minőség. A víz alatt vagy, cápákkal körbevéve. Itt van mindennek a belseje, minden hihetetlenül látványos és valóságos.”

Forrás: mult-kor.hu