Egyre gyorsabban tűnnek el az őserdők
Közel 90 ezer négyzetkilométerrel csökkent a világ őserdeinek területe 2014 és 2016 között, ami húsz százalékkal gyorsabb ütemű pusztulást jelent az előző tíz évhez képest. A műholdas felvételek tanúsága szerint az erdőirtás megfékezésére irányuló több évtizedes erőfeszítések ellenére a világ háborítatlan őserdőinek csaknem tíz százaléka pusztulásnak indult, vagy egyszerűen a fakivágás áldozatává vált az ezredforduló óta.
A szakértők szerint az őserdők pusztulása globális tragédia. Az elmúlt 17 évben napi szinten több mint 200 négyzetkilométerrel csökkent ezen erdőségek területe.
Frances Seymour, a Világ Erőforrásai Intézet munkatársa – aki részt vett az Oxfordi Egyetem Őserdők a 21. században elnevezésű konferenciáján ismertetett kutatásban is – elmondta, hogy bár erdők jelentik a számunkra elérhető egyetlen biztonságos, természetes és megfizethető infrastruktúrát a szén tárolására, mi mégis szisztematikusan irtjuk őket.
Az éghajlati stabilitás fenntartása mellett az erdők kulcsfontosságú szerepet játszanak a biológiai sokféleség, az időjárás, a tiszta levegő és a vízminőség megőrzésében. Világszerte mintegy 500 millió ember megélhetése függ közvetlenül az erdőktől.
A jelenlegi mutatók szerint Paraguayban, Laoszban és Egyenlítői-Guineában 2030-ra, a Közép-afrikai Köztársaságban, Nicaraguában, Mianmarban, Kambodzsában és Angolában pedig 2040-re tűnnek el az őserdők.
A trópusi országokban az érintetlen őserdők eltűnésének elsődleges oka a mezőgazdaság és a fakitermelés. Kanadában és az Egyesült Államokban az erdőtüzek, Oroszországban és Ausztráliában pedig a bányászat, az energiatermelés és ugyancsak a tüzek a fő okozói az erdőterületek zsugorodásának.
A szakemberek szerint a nemzeti és regionális parkok segítenek lassítani az erdőpusztulás ütemét. A mutatók szerint a védett övezeteken kívüli területek esetében háromszor magasabb az esélye az erdőségek hanyatlásának.
Az ENSZ fejlesztési programja és öt vezető természetvédelmi szervezet a közelmúltban hirdette meg a „Nature4Climate” – magyarul Természet az éghajlatért – elnevezésű ötéves tervet, amely egyebek között a hatékonyabb földhasználatot tekinti a globális felmelegedés ellen vívott harc egyik legjobb módjának.