Életre kelnek a római kőarcok

Daniel Voshart az AI-t és a Photoshop-ot használta az ókori római császárok életrekeltésére.

A gépi tanulás fantasztikus eszköz a régi fényképek és videók felújításához. Olyannyira, hogy akár ősi szobrokat is életre kelhet, átalakítva a rég halott római császárok kőarcát fotorealisztikus képekké, így olyanok lesznek, mint azok arcok, akikkel az utcán sétálva lehet találkozni – írja a The Verge.

A portrékat Daniel Voshart tervező készítette, aki a sorozatot egyfajta karanténprojektként írta le. Voshart elsődlegesen a filmipar VR szakembereként dolgozik, de munkaprojektjeit a COVID-19 miatt felfüggesztették, ezért kezdett egy hobbijjával, régi szobrok színezésével foglalkozni. Megfelelő anyagot keresve a római császárokra bukkant. Júliusban fejezte be az első 54 császár kezdeti ábrázolásait, és ezen a héten frissített portrékat és új posztereket jelentetett meg.

Voshart a The Verge-nek elmondta, eredetileg 300 posztert készített első körben, remélve, hogy egy év alatt elad tudja adni azokat. Ehelyett mindössze három hét alatt elfogytak. „Tudtam, hogy a római történelem népszerű, és közönsége van, de meglepetett, amikor tapasztaltam, hogy az eladás így működött”.

A portrék készítéséhez Voshart különféle szoftverek és források kombinációját használta. Fő eszköze egy ArtBreeder nevű online program, amely gépi tanulási módszert használ, mint egy generatív versenytárs hálózat, rövidítve GAN a portrék, valamint a táj manipulálására. Az ArtBreeder webhelyen különböző stílusú arcok láthatók, amelyek mindegyike csúszkákkal állítható, mint például egy videójáték-karakterkészítőben.

Voshart a szoftverbe táplálta a képeket a császárokról, amelyeket szobrokból, érmékből és festményekből gyűjtött, majd a portrékat újraértelmezte történelmi leírások alapján, és ezeket juttatta vissza a GAN-hoz.

Voshart elmondása szerint a projekt megkezdése előtt nem igazán érdekelte a római történelem, azonban azok után, hogy a császárok portréjával kezdett foglalkozni, meggondolta magát. Korábban nem tervezett római utat, mert szerinte az egy „turisztikai csapda”, de véleménye megváltozott, és azt mondja „vannak olyan speciális múzeumok, amelyeket fel akarok keresni”.

Munkája azóta tudósokat vonzott, akik dicsérték a portrék képeit, kiemelve, hogy új mélységet, és egyben életszerűséget adtak a császároknak. Voshart elmondta például, hogy egy történészprofesszor adott neki útmutatót bizonyos kérdésekben. Ilyen például a bőr tónusának kiválasztása, ahol amúgy sok vita merül fel, főleg olyan császárokkal, mint Septimius Severus, akiről  úgy gondolják, föníciai, esetleg berber ősei voltak.

Voshart megjegyzi, hogy Perselus az egyetlen római császár, akiről kortárs festmény maradt fent, a Severan Tondo, amely alapján használt ábrázolásában sötétebb bőrárnyalatokat.