Gyors és ambiciózus fellépést sürgetnek a szakemberek az éghajlatváltozás megfékezésére

Gyors és ambiciózus fellépést sürgettek felhívásukban az éghajlatkutatók egyebek között az energiatermelésben, a közlekedés és a lakhatás energiafogyasztásának optimalizálásában, az erdőirtás csökkentésében, illetve a mezőgazdaság átalakításában; a felhívást pénteken fogadták el a klímaváltozás veszélyeinek visszaszorításáról Párizsban rendezett nagyszabású nemzetközi konferencián.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) négynapos találkozóján mintegy száz országból kétezer szakértő vett részt alig öt hónappal a párizsi klímakonferencia előtt.
„A klímaváltozás a XXI. század egyik legnagyobb kihívása és 2015 meghatározó év az előrelépések megvalósítása szempontjából” – írta zárónyilatkozatában a konferencia tudományos bizottsága. A testületbe 36 világhírű klímakutató kapott meghívást, Magyarországról Ürge-Vorsatz Diana, a Közép-Európai Egyetem (CEU) professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) koordinátora vett részt.
A magyar éghajlatkutató az MTI-nek elmondta: ez volt az első olyan tudományos konferencia, amelyen az éghajlatváltozással kapcsolatos minden témakört egyszerre érintettek, a teljes tudományos elit jelen volt a világ minden tájáról, amire korábban még soha nem volt példa.
„Az egyre gyorsuló klímaváltozás hatásai már valamennyi kontinenst elérték az Egyenlítőtől a sarkvidékekig, a hegycsúcsoktól a tengerpartokig” – hangsúlyozták nyilatkozatukban a kutatók, emlékeztetve arra, hogy a klímaváltozás idézi elő az olyan szélsőséges eseményeket, mint a hőséghullámok, az árvizek, az erdőtüzek, a szárazságok vagy az erős havazások.
Ennek kapcsán Ürge-Vorsatz Diana elmondta, hogy a klímaváltozásban vannak úgynevezett billenőpontok, amelyeket ha túllépünk, visszafordíthatatlanná válik egy folyamat. Példaként említette a grönlandi jégsapkát, amelynek olvadása eddig negyven centiméterrel emelte a tengerszintet, a teljes olvadása pedig hét méteres emelkedéssel járhat, s eltüntethet a föld felszínéről olyan helyeket, mint New York, Velence, vagy akár Hollandia. Mérések alapján már úgy tűnik, hogy a Nyugat-Antarktisz egyik nagy völgyében a gleccserek visszafordíthatatlanul elkezdtek kiürülni és olvadni, ez biztosan egyméteres tengerszint emelkedést fog okozni – hívta fel a figyelmet a magyar szakértő.
Az éghajlatváltozás „potenciálisan a világ minden régióját, minden ökoszisztémát és az emberi tevékenység számos aspektusát érinti” – hangsúlyozták a tudósok, akiknek többsége tagja az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének. A világ fordulóponthoz érkezett, s „ebben minden nemzetnek szerepe van” – mutattak rá a kutatók a 2015. decemberi párizsi klímakonferenciára utalva, ahol 195 ország átfogó, a gazdasági fejlettségéről függetlenül mindenkire kötelező jellegű megállapodást szeretne megkötni a felmelegedés 2 Celsius-fokra történő korlátozásáról. A szakértők szerint „ez gazdaságilag megvalósítható”, további halasztása viszont bonyolultabbá tenné a feladatot és emelné a költségeit.
A gazdasági szakemberek, köztük Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász szerint az energiaszektorba történő befektetések hatalmas összegeket fognak elérni a következő évtizedekben, és a tiszta energiákra történő átmenet ennek csak elenyésző részét jelenti. Stiglitz előadásában úgy vélte, hogy a klímaváltás elleni küzdelem „ösztönzi a gazdaságot, javítja a növekedés és a munkahelyteremtés esélyeit”. Szerinte az egyenlőtlenségek növelésének leküzdésében is szerepe lehet. Világszinten pedig egységessé kéne tenni a szén árát – vélekedik a neves közgazdász.
Nyilatkozatukban a tudósok arra emlékeztettek, hogy a felmelegedés 2 Celsius-fokra korlátozásához, miután eddig már 0,8 fokos emelkedést regisztráltak, az üvegháztatást meg kellene szüntetni a század végéig, ez pedig a szén-dioxid-kibocsátás 40-70 százalékos csökkentését kívánná 2050-ig a 2010. évihez képest.
Ürge-Vorsatz Diana jó hírnek nevezte, hogy 2014 volt az első olyan év, amikor nem növekedett globálisan a szén-dioxid-kibocsátás, az Európai Unió tagállamaiban pedig fokozatosan csökken a kibocsátás.
Az éghajlatváltozás szempontjából a tudósok a legérzékenyebb ágazatokként az erdőirtást, az energiahatékonyságot, az elektromos áram termelését, az autó- és az építőipart jelölték meg, leszögezve, hogy a repülőgépek, a teherszállító járművek és a mezőgazdaság esetében lesz a legnehezebb a változtatások előidézése.