Halak pusztítják az ausztrál hínárerdőket
Ausztrál kutatók friss eredményei szerint az óceán klímaváltozás kiváltotta melegedésének hatására a hínárfogyasztó halak egyre mohóbbá válnak, és számlájukra írható a hínárerdők pusztulása Új-Dél-Wales északi partvidékén.
A tanulmány tízéves periódusban – 2002-2012 között – készült, víz alatti felvételek elemzését is felöleli, eme időszakban mintegy 0,6 fokkal melegedett a tengervíz.
A hínárerdők több száz tengeri élőlénynek fontos élőhelyet biztosítanak, többek között halaknak, rákoknak és kagylóknak – magyarázza Adriana Vergés, a vizsgálat vezetője.
Szavai szerint a klímaváltozás folytán a meleg vízi halfajok költözködnek, és megszállják a mérsékelt égövi területeket is. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy mohóságuknak kézzel fogható hatása van, a hínárerdők pusztulásához és lecsupaszított zátonyokhoz vezet.
A kutató úgy hiszi, övék az első kutatás, amely feltárja, hogy a melegedésnek kétfajta hatása van a hínárerdőkre: a magasabb hőmérsékletek nemcsak közvetlenül érintik a tengeri növényeket, hanem közvetetten is a halak étvágyának növekedésével.
A kutatócsapat minden évben, Új-Dél-Wales Solitary Island tengeri parkjának 25 kilométeres partszakasza mentén, 12 helyszínen készített víz alatti felvételeket augusztus környékén.
Eme időszakban a hínár szinte teljesen eltűnt azokból a megfigyelt régiókból, ahol korábban jelen volt. Ezzel egyidejűleg, a trópusi és szubtrópusi, hínárfogyasztó halak aránya körülbelül háromszorosára nőtt. A legelés mértéke is intenzívebbé lett, az évtized alatt hétszeresére nőtt a táplálkozás nyomait magukon hordozó hínárok aránya.
Vergés szavai szerint végrehajtottak egy kísérletet is, amelynek során hínárt ültettek a tengerfenékre. Két meleg vízi halfaj – a nyúlhal és az árnyékhal – bizonyult a legmohóbbnak, a leveleket óránkénti átlagosan 300 harapásos sebességgel pusztították el.
Azt is megfigyelték, hogy a kőzeteket borító algákat fogyasztó halak száma is megugrott, ráadásul az algákat gyorsabban megették, amikor nem volt elérhető közelségben hínár. Mindez azt sugallja, hogy meggátolhatják a hínárerdők ismételt felvirágzását az apró növénykezdemények elfogyasztásával.
Ausztráliában számos terület – többek között halászat, rekreáció és turizmus – támaszkodik a hínárerdőkre, ezek évente több mint 10 milliárd dollárt kóstálnak. Ennélfogva a szerzők szerint a hínár hanyatlása a mérsékelt égövi területeken súlyos gazdasági problémákat is előidézhet.
A felhasznált videofelvételeket eredetileg teljesen más kutatáshoz használták, amely a halpopulációkat vizsgálta a tengeri park védett zónáin belül és kívül. A szerzők viszont rájöttek, hogy kitűnően alkalmazhatóak a hínárok nyomon követésére is.
A tanulmányt a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóirat közölte.