Idén ketten kapták meg a kémiai Nobel-díjat
Molekulákat építeni nehéz művészet. Benjamin List és David MacMillan precíz új eszközt alkotott a molekuláris építészet számára, az organokatalízist, amely nagy hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, és zöldebbé tette a vegyészetet – méltatta a két tudóst az illetékes bizottság.
Benjamin List német és David MacMillan amerikai tudós kapja a 2021. évi kémiai Nobel-díjat az asszimetrikus szerves katalízis kifejlesztéséért. Felfedezésük nagy hatással volt a gyógyszerkutatásra és zöldebbé tette a kémiát – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.
Számos kutatási terület és iparág függ attól, hogy a vegyészek képesek-e olyan molekulákat létrehozni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat alkotnak, energiát tárolnak akkumulátorokban vagy gátolják a betegségek kialakulását. Ehhez a munkához katalizátorokra van szükség, azaz olyan anyagokra, amelyek a kémiai reakciókat irányítják és gyorsítják, anélkül, hogy a végtermék részévé válnának.
Az autókban használt katalizátorok például a kipufogógázokban lévő mérgező anyagokat ártalmatlan molekulákká alakítják át. A testünk is katalizátorok ezreit tartalmazza enzimek formájában.
A katalizátorok tehát a kémikusok alapvető eszközei, ennek ellenére a kutatók sokáig úgy vélték, csak kétféle katalizátor létezik: fémek és enzimek. Benjamin List és David MacMillan azért kapják a 2021-es kémiai Nobel-díjat, mert 2000-ben egymástól függetlenül kifejlesztettek egy harmadik típusú katalízist. Ezt aszimmetrikus organokatalízisnek nevezik, és kis szerves molekulákra épül.
„A katalízisnek ez a koncepciója annyira egyszerű, mint amennyire ötletes, és sokan el is csodálkoztak azon, hogy miért is nem gondoltunk rá korábban” – fogalmazott Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke.
A szerves katalizátorok szénatomokból állnak, amelyekhez reaktívabb csoportok kötődhetnek. Ezek gyakran olyan elemeket tartalmaznak, mint az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor. Ez azt jelenti, hogy ezek a katalizátorok egyszerre környezetbarátak és olcsók.
Az organikus katalizátorok gyors elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy képesek aszimmetrikus katalízisre. A molekulaépítéskor gyakori, hogy két különböző molekula jön létre, amelyek – csakúgy mint az emberi kezek – egymás tükörképei. A kémikusok azonban sokszor csak egyet akarnak, különösen a gyógyszerészetben – fejtették ki.
Az organokatalízis 2000 óta elképesztő sebességgel fejlődött. Benjamin List és David MacMillan kutatásukkal megmutatták, hogy a szerves katalizátorok kémiai reakciók sokaságának irányítására használhatók. E reakciók segítségével a kutatók ma már hatékonyabban tudnak bármit előállítani az új gyógyszerektől kezdve a napelemekben a fényt befogni képes molekulákig. Ily módon a szerves katalizátorok a legnagyobb hasznot hozzák az emberiség számára.
Benjamin List 1968-ban született a németországi Frankfurtban. 1997-ben szerezte PhD-fokozatát az ottani egyetemen, jelenleg a Max Planck Szénkutató Intézet igazgatója.
David MacMillan szintén 1968-ban született az Egyesült Királyságban, Skóciában, 1996-ban az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményében szerezte PhD-fokozatát. A Princeton Egyetem professzora.
A hagyományoknak megfelelően csütörtökre várható az irodalmi kategória nyertesének kihirdetése, a díjat a Svéd Akadémia ítéli oda.
Október 8-án Oslóban ismertetik a Nobel-békedíj idei kitüntetettjét, majd október 11-én ismét Stockholmban azt, hogy ki kapja a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet.
A díjakat, amely mellé 10 millió svéd korona jár, hagyományosan az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át. A koronavírus-világjárvány miatt azonban ezúttal is elmarad a nagyszabású díjátadó ceremónia.
Forrás: hirado.hu