Kárpátalja természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése

Az elmúlt évtizedek jelentős változásokat hoztak Kárpátalja életébe, melyek nyomai a vidék turizmusán is éreztetik hatásukat. Az idegenforgalom megítélése, a megye turisztikai adottságainak értékelése mindig pozitív véleményt váltott ki közösségi és tudományos berkekben egyaránt.

A fejlesztésekhez szükséges adatok, statisztikák viszont köztudottan nem állnak rendelkezésre, így nincs reális összkép a meglévő turisztikai lehetőségekről. Ennek kedvezőtlen hatásai a fejlődés, illetve a fenntarthatóság szempontjából is jól ismertek és jelentős kutatási problémát is képeznek.

A probléma megvilágítása két sajátos módszer együttes alkalmazásával valósult meg: a kvantitatív (azaz számszerű értékek megadásával) és a geoinformatikai módszerek kombinálásával. A dr. Gyuricza László által kidolgozott (kvantitatív) értékelés lényege, hogy a különböző természeti adottságokat alapul véve (összesen 16 szempont, pl. domborzati, vízrajzi, éghajlati) négyzetkilométeres bontásban (1. ábra) kerül értékelésre a vizsgált terület, esetünkben Kárpátalja. A módszert a helyi adottságokhoz, adatokhoz részben át kellett dolgozni és újításként az értékelés folyamatát geoinformatikai program (ArcGIS) segítségével végeztük. Egyik nagy előnye a fentieknek, hogy a korábbiaknál jóval nagyobb, a megye teljes területén (12800km2) alkalmazhatóvá vált a módszer. Ez összesen több mint 200 ezer értékelési egységet jelent. Másrészt, mivel az adatok digitális alapon működnek, a meglévő adatállomány fejlesztése, új adatok, szempontok bevezetése lényegesen egyszerűbb a korábbiaknál. Így az a kombinált vizsgálati módszer a jövőben is jól fejleszthető lesz.

A vizsgálat értékelési folyamatát lefuttatva és az egyes adottságok értékeit összegezve eredményként jól kirajzolódtak azok a turisztikai magterületek, amelyek a természeti adottságok alapján különösen értékesek a kárpátaljai idegenforgalom szempontjából (2. ábra).

Az ábrán pirossal jelölt területek elsősorban Kárpátalja tagoltabb, hegyvidéki részét ölelik fel. A tagolt felszín mellett magas értékeket jelent ez esetben a sűrű vízhálózat is és a nagy számban előforduló kilátópontok – mindezek nagyban növelik egy táj látvány, valamint idegenforgalmi értékét. Az éghajlati és domborzati tényezők alapján a hegyvidéki területek alkalmasak többek között téli sportolásra, síelésre is. Ennél is hangsúlyosabb értéke e vidéknek a sajátos élővilág, annak védett területei. A kiemelt turisztikai magterületek többsége Kárpátalja védett területeit, elsősorban az UNESCO által is elismert természeti értékeit felölelő részeket tartalmazza. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a természeti adottságokon nyugvó turisztikai termékek fejlesztését (síturizmus, bakancsos turizmus, ökoturizmus stb.) az adott területekkel célszerű kezdeni. Fontos ugyanakkor megjegyezni: ahhoz, hogy teljes kép táruljon elénk a megye turisztikai potenciálját illetően, a társadalmi adottságokat is értékelnünk kell. Ez a munka is folyamatban van. A várható eredmények így komplex és az eddigieknél sokkal részletesebb képet tárnak elénk Kárpátalja turisztikai adottságairól, és ami lényeges, pontosan kijelölik, behatárolják azokat a területeket, amelyeket az idegenforgalom fejlesztéseinek középpontjába célszerű helyezni. Az irányított, tudatos turizmusfejlesztésre pedig a megyének nagy szüksége van, hiszen csak így lehet e rendszert hatékonyan fenntartani, és ami közös érdekünk, hosszútávon működtetni.