Közel hatvanezer agymintát tárolnak
Nemzetközi szinten is egyedülálló a magyar Humán Agyszövet Bank és Laboratórium, ahol az agy különböző területeiről származó darabokat -70 fokon tárolják.
Összeszokott csapat dolgozik azon, hogy minél több emberi agyminta a lehető legjobb minőségben jégre kerüljön. Az agy különböző területeiről származó néhány millimétertől 1-2 centiméterig terjedő darabokat, úgynevezett “pogácsákat” a Humán Agyszövet Bankban és Laboratóriumban tárolják -70 fokon.
Egyetlen emberi agyból az úgynevezett mikropunch technikával több, mint 300 különböző mintát is lehet venni. Palkovits Miklós professzor hajszálpontosan tudja, hogy mi hol helyezkedik el a központi idegrendszerben.
Az 1960-as években még nem lehetett beágyazni elektronmikroszkópra, ezért célzottan kellett hozzá mintát venni – mesélte a kutató professzor. Ehhez készítette el ezeknek a tűknek az elsődleges, primitív formáját.
Az eljárást, amellyel a vizsgálni kívánt agyterületeket távolítják el a nagy egészből “Palkovits punch
technique”-nek nevezik, a hozzá szükséges eszközöket is Dr. Palkovits Miklós fejlesztette ki.
A szakember szerint ma már nem csak a beszédközpont helye ismerhető, hanem az is, hogy az agy a programot a beszédhez hol készíti – lehet az MRI-n is látni. Továbbá megvan az a milliméteres hely is az agyban, ahonnét jön az utasítás: maradj csöndben, most ne beszélj. Ezek külön-külön kivehetőek – tette hozzá.
Ahhoz, hogy az agybank professzionálisan és tévedésmentesen működjön, komoly szaktudásra és precizitásra van szükség. A rendszer mögött saját adatbázist is felépítettek, hogy az agyminták ne keveredjenek, és könnyen lehessen keresni közöttük.
Az ependorf csöveket színenként gyűjtik zacskókba, és azok kerülnek be később egy 100 db mintát tartalmazó dobozba, amiket aztán az ultra mélyhűtőkben -80 fokon tárolnak. Egészen addig ott vannak, amíg laborbeli felhasználásra vagy csomagküldésre nem kerülnek – tette hozzá Toronyay-Kasztner Magdolna, a cég egyik munkatársa.
A Humán Agyszövet Bank biztosítja a Nemzeti Agykutatási Program keretében zajló kutatásokhoz is a humán vizsgálati anyagot.
Egészen pontosan most 63.150 körüli pogácsa van a Bankban, a hűtőkben -70, -80 fokon az agyminták akár 15-20 évig is eltarthatóak – magyarázta a műsorban Dr. Dobolyiné Dr. Renner Éva munkacsoport-vezető.
A Semmelweis Egyetemen működő Agyminta Banktól csak azok a kutatócsoportok kaphatnak mintát, amelyek rendelkeznek megfelelő etikai bizottsági engedéllyel. A leggyakoribb vizsgált területek közé tartozik a hipocampus és az amygdala.
Az Alzheimer-kór vizsgálatában rengeteg pénz van, ezrével dolgoznak ilyen témákban – mondta Dr. Palkovits Miklós. Csak Magyarországon nyolc project van az Alzheimer-kórra, ennek a vizsgálatára. Megvan, hogy milyen betegségek zömmel milyen agyterületeket érintenek és azokat vizsgálják. Manapság már inkább az agyi magasabb tevékenységek, a különböző tudatos tevékenységek vizsgálata zajlik, mint a munkavégzés, a programozás, motivációk, érzelmek, depresszió – tette hozzá.
Egy-egy betegség nem csak egyetlen agyterületet érint, a legtöbbször a kutatócsoportok több tucatnyi agyterületet vizsgálnak, annyi mintát is kérnek.
A szakember megjegyezte, hogy a legtöbb esetben a megrendelők elmondják, hogy éppen milyen betegséggel vagy területtel foglalkoznak és megkérdezik, ahhoz milyen agyterület vizsgálata lenne megfelelő.
A nemzeti agykutató-program kutatásai, ahogy a felfedezéseikkel előrehaladnak, úgy térnek át az állati mintákról a humán agyszeletekre.