Ma van a víz világnapja

Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.

A víz lesz várhatóan a 21. század legkritikusabb erőforrása: a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete ugyan nem fogy, hanem állandó és mintegy 42 ezer köbkilométer, ám az elmúlt száz évben az egy főre jutó mennyiség mégis az egynegyedére csökkent – köszönhetően a népesség robbanásszerű növekedésének.

A felhasznált víz teljes egészében visszaforgatható lenne

Hazánk a világ számos más részéhez – és az európai átlaghoz képest is – viszonylag jó helyzetben van vízgazdálkodás szempontjából, habár a felhasznált vízmennyiség mintegy kétharmadát mi sem használjuk hatékonyan – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy valójában a felhasznált vízmennyiség teljes egésze visszaforgatható és újra felhasználható lenne.

Szakemberek szerint a hazai fogyasztói magatartáson is lenne mit javítani. Tény, hogy a Kárpát-medence időjárási-földrajzi viszonyai miatt az elmúlt évszázadokban lehetett részünk árvízben, aszályban egyaránt, mégis mintha megfeledkeznénk a vízben szűkös időszakokról: a vízpazarlás visszafogására van szükség.

Naponta nyolcszáz gyerek hal meg a víz hiánya miatt

A víz iránti kereslet jelenleg a világ legalább 36 országában messze felülmúlja a kínálatot: több mint hat és fél millió ember nem jut megfelelő vízforráshoz. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése szerint 2040-re a világ minden negyedik gyermeke – nagyjából hatszázmillió – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások rendkívül szűkösek.

Naponta több mint nyolcszáz, ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt – derül ki az UNICEF jelentéséből. A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés.

Az elégtelen vízellátás számlájára írható betegségek következtében Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában évente csaknem három és fél millióan halnak meg – többen, mint az AIDS és a közlekedési balesetek miatt összesen.

Tíz évet jósolnak

A UN-Water és az UNESCO – a népességnövekedés és az iparosodás nyomán emelkedő – vízszükséglet miatt a szennyvíz fokozott újrahasznosítására szólított fel. A két szervezet szerint részben a globális felmelegedés miatt a friss víz iránti kereslet 2030-ra 50 százalékkal is nőhet.

A gazdag országok a szennyvíznek nagyjából 70 százalékát tisztítják, de annak világszerte átlagosan 80 százaléka kerül a környezetbe kezeletlenül, néhány országban pedig több mint 90 százalék ez az arány. A szervezetek gyakran állítják követendő példaként a Nemzetközi Űrállomást (ISS), ahol évek óta ugyanazt a vizet használják mosáshoz és iváshoz.

Ahol a jövedelem fele megy el ivóvízre

Miközben Indiában jelent a legtöbb embernek gondot a tiszta ivóvíz hiánya, Pápua Új-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Angola, Csád és Mozambik állnak annak a listának az élén, ahol a legnagyobb arányban érinti a lakosságot ez a probléma.

Pápua Új-Guineán például, ahol a népesség 60 százaléka szenved emiatt, az emberek átlagos napi jövedelmük felét költik ivóvízre.

A globális helyzet mindazonáltal 1990-hez képest már sokat javult: azóta ugyanis 2,6 milliárddal emelkedett azok száma, akik hozzáférnek tiszta vízhez.

Víz nélkül élet sincs

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián kezdeményezték a szakemberek, azért, hogy az emberek óvják, védjék környezetüket, ezen belül a Föld vízkészletét. Az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította azért, hogy a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét legalább évente egyszer ráirányítsa a víznek az életben betöltött rendkívül fontos szerepére.