Megtervezte eszközeit a neandervölgyi
A University of Kent antropológusainak újonnan publikált kutatása tudományosan is alátámasztotta azt a régi elméletet, miszerint a korai ember ősei Afrikában, Nyugat-Ázsiában és Európában megtervezték kőeszközeiket.
Már több mint egy évszázaddal ezelőtt is kutatták antropológusok a kőkorszaki emberfajok (beleértve a neandervölgyi ember) által előállított eszközök jelentőségét. Ezeket a tárgyakat, amelyeket együttesen „Levalloisnak” nevezünk, több mint 300 ezer évvel ezelőtt is gyártották Európában, Nyugat-Ázsiában és Afrikában.
A Levallois-eszközöket a régészek egyfajta pikkelyesített kőeszközökként írták le: olyan, mint egy előkészített mag, amelyet szándékosan ilyen alakúra faragtak, és amelyekből speciálisan el lehetett távolítani a Levallois-pikkelyt. Ezek a pikkelyek már régóta gyanúsak a kutatóknak, mivel a legtöbb eszköz egységes mérettel és tulajdonságokkal rendelkezik. Az ilyen és ehhez hasonló elméleteket sokan ellentmondásosnak tartják, és az utóbbi évtizedben a kutatók kétségbe vonták, hogy a Levallois eszközök termelése tudatos tervezés eredménye, egyszóval mérnöki munka lenne.
Egy kísérleti tanulmány, amelyben mai eszközökkel próbáltak előteremteni több száz őskori eszközt, helyt ad az elképzelésnek, hogy a Levallois-pikkelyek valóban őskori mérnöki munkák eredményei. A kísérleti régészetnek a morfometriával való kombinálása, valamint a többváltozós statisztikai elemzés segítségével a kenti kutatók első alkalommal bizonyították be, hogy az előkészített magok egységes típusából előállított pikkelyek lényegesen jobban hasonlítanak egymásra.
Dr. Metin Eren szerint „minél többet kell megtudunk a neandervölgyiek és kortársaik szerszámkészítési technikáiról, hogy megérthessük őket. A kifinomult szerszámkészítés azt jelzi számunkra, hogy a kognitív képességeik nagyon hasonlítottak a miénkre.”
Az emberi evolúció egyik legismertebb kutatója, Stephen Lycett a következőt mondta: „a mobilitás fontos tényező volt minden vadászó-gyűjtögető életmódot folytató populáció számára. Mivel a vadászó-gyűjtögetők számos fix eszközt hordoztak maguknál, fontossá vált, hogy az eszközeik hasznossága relatívabb legyen a súlyukhoz képest. Az új elemzések kimutatták, hogy a Levallois-pikkelyek optimalizálták hasznosságukat, ellentétben más eszközökkel.”
Forrás: mult-kor.hu