Több száz új ásványt hoztunk létre

Kutatók több mint 200 olyan ásványt azonosítottak, amely az ember ipari tevékenységeinek melléktermékeként keletkezett. Mindez szerintük jelzi, az emberiség „lenyomata” a Földön olyannyira mély, hogy új geológiai időszak kezdetét vetheti fel.

A ritka kémiai kombinációk, mint amilyenekkel bányákban, érchányókban vagy olvasztókban találkozhatunk, a friss kutatás szerint új ásványfajok keletkezését segítette elő. Az egyik korábban ismeretlen kristályt például egy oroszországi nikkelbánya bányafáján lelték fel.

A kutatók a főként vagy kizárólagosan az emberi tevékenységek során keletkezett ásványok első globális katalógusában 208 fajt sorolnak fel szemben a tisztán természetes folyamatok révén keletkezőekkel. Eme utóbbiak száma mintegy 5000-re rúg, ide tartozik többek között a vas, a szilícium, az arany és az ezüst.

Robert Hazen, a vizsgálat vezetője a BBC-nek kifejtette, míg ez a 208 ásvány az összes ismert ásványnak megközelítőleg 4 százalékát teszi ki, mind az utóbbi néhány ezer évben, többségük az utóbbi néhány száz évben keletkezett. Mindez szavai szerint az ásványfajok nagyon gyors bővülését jelzi, amire korábban nem volt példa a bolygó történetében.

Az ásványok újabb bizonyítékot nyújtanak rá, milyen kitörölhetetlen nyomot hagy az emberiség a geológiai rétegekben olyan anyagok használatával, mint a beton, a kerámia, az acél vagy az alumínium.

Sok kutató pártfogolja azt az elképzelést, hogy a földtörténet új korszakát antropocénnek, vagyis az ember által uraltnak kellene nevezni. Ez a holocént követné, amely 11 ezer 500 éve kezdődött, a jégkorszak elmúltával. Hazen szerint az ásványtan alátámasztja ezt az elméletet.

Az egyetlen hasonlóan aktív időszak az ásványképződés terén bő kétmilliárd éve következett be, amikor az oxigénszint megnőtt a Földön, ám ez az esemény is több millió éven át zajlott.

Az ásványok kémiai elemek különleges kombinációi, amelyek kristályszerkezetekbe rendeződnek. A földi kőzetek különféle ilyen együttesekből jönnek létre. A legtöbb ember ismeri a földpátot, a kvarcot vagy a csillámpalát, de az olyasféle elnevezések, mint kéklizardit, fluckit, kalklacit vagy elyit, már kevesebbeknek hangzik ismerősen.

Ezeknek létezése az ember által előidézett olyan körülményekhez köthető, ahol kémiai reakciók lépnek fel olyasféle anyagok között, amelyek egyébiránt nem lépnének egymással kölcsönhatásba.

Az ásványok mindegyikét jóváhagyta a Nemzetközi Ásványtani Szövetség.

A vizsgálatról az American Mineralogist folyóiratban számoltak be.