Újabb magyarázat a férfi meddőségre
Évszázadokon át úgy tartották, hogy a termékenységi problémák hátterében mindig a női test áll, hiszen ha a férfi képes a házas életre, akkor gyermeket is tud nemzeni. Ma már tudjuk, hogy ez nem így van, mint azt is, hogy a meddőségi esetek körülbelül felénél a férfi partner küzd problémákkal. Az egész világsajtót bejárta az az ausztrál és svéd kutatók eredményeiről szóló hír, amely szerint az emberi örökítő anyag töredékét tartalmazó, úgynevezett mitokondriális DNS-ben kell keresni a férfi meddőség valós okait. Ezt a DNS-t mindenki édesanyjától kapja, így a férfi meddőséget okozó hibás géneket a nők hordozzák, gyermekeiknek tovább adják, és ezek a férfi népességben felhalmozódnak – állítják a kutatók.
A párok húsz-huszonöt százaléka küzd valamilyen termékenységi problémával. Az esetek felében a férfi megtermékenyítő képességének csökkent mivolta vagy hiány áll a háttérben. Az elmúlt évtizedekben azonban általános változás következett be a fejlett világban, a férfiakban jóval kevesebb hímivarsejt termelődik, mint korábban.
Kopa Zsolt, a Semmelweis Egyetem urológiai klinikájának andrológusa elmondta, az hogy ki, milyen életmódot folytat, és milyen környezetben él, hatással van a nemzőképességére is. A fejlett országokban élő férfiak spermájának nem csak a mennyisége csökkent, hanem a hímivarsejtek minősége – a mozgása és a alaki felépítése – is romlott. A kutatások szerint a negatív hatású életmódi faktorok közé tartozik például a dohányzás, az alkoholfogyasztás vagy a túlsúly. A környezeti faktorok ugyancsak befolyásolják a nemzőképességet: nem mindegy, hogy valakinek a lakó, illetve munkahelyén, mennyire szennyezett a levegő vagy mekkora z adott terület sugárterhelése – mondta el Kopa Zsolt.
Éppen ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is – amely a spermavizsgálatok referenciaértékeit meghatározza – 2010-ben minden korábbinál kisebb számot adott meg a normális szintű spermiumkoncentráció értékeként. második világháború után nem sokkal 140 millió volt a milliliterenkénti spermiumkoncentráció normálértéke, aztán ez később lecsökkent 60 millióra majd 20 millióra. 2010 óta ez az érték már csak 15 millió per milliliter, vagyis efölött normális szintűnek számít a spermiumkoncentráció.
A mennyiség, a számok azonban nem mondanak el mindent, azért sem, mert gyakran normális hímivarsejt szám ellenére sem történik meg természetes úton a fogantatás – akkor sem, ha a nő egészséges. Az egyik legjelentősebb tudományos folyóiratban, a Science-ben jelent meg ausztrál és svéd kutatók eredménye, amely szerint a férfi meddőség titkát az emberi örökítő anyag töredékét tartalmazó úgynevezett mitokondriális DNS hordozza, így szerintük erre a sokáig jelentéktelennek tartott kis DNS darabra jobban oda kell figyelni.
A kutatások vezetője, Damian Dowling, a melbourne-i Monash egyetem munkatársa elmondta, tulajdonképpen kétféle örökítőanyag készletünk, genomunk van. Az egyik az, amelynek létezéséről mindenki tud, és a hétköznapi életben mindig erre gondolunk, amikor öröklődésről, génekről beszélünk: ez az, amelyet fele-fele arányban a szüleinktől örökölünk, amely a sejtmagban lévő kromoszómákban foglal helyet, és ez az, amely a húsz-huszonötezer emberi gén zömét tartalmazza. Az állatok, így az ember sejtjeiben van azonban egy sejtszervecske, az úgynevezett mitokondrium, amely a sejtek energiaellátását biztosítja, és amelyben szintén van DNS. Ez az úgynevezett mitokondriális genom, amely az említett húsz-huszonötezer génből harminchetet tartalmaz. Régóta tudjuk, hogy ezen gének meghibásodása súlyos következményekkel járhat, például vakságot, süketséget okoz. Mostani kutatásainkkal azt valószínűsítjük, hogy a férfi meddőség oka is a mitokondriális örökítőanyag hibáiban keresendő” – mondta az ausztráliai egyetem munkatársa.
Damian Dowling magyarázata szerint minden sejtünkben vannak mitokondriumok, így a hímivarsejtekben is, a nyak nevű részükben. Megtermékenyítéskor azonban a spermiumnak ez a darabja leválik, így a mitokondrium és az abban lévő DNS nem kerül be a petesejtbe. Ez azt jelenti, hogy genomunknak azt a részét, amely a mitokondriumban foglal helyet, kizárólag édesanyánktól örököljük. Ennek drámai következménye lehet a férfiakra nézve. Ha ugyanis a mitokondriális génekben olyan mutáció jön létre, amelynek csak a férfiak élettevékenysége szempontjából van káros következménye, akkor ez a hiba egészen magas arányban fel tud halmozódni a népességben. Mivel a nők életében az ilyen mutációknak nincsenek következményei, nem halnak ki az ezeket hordozó nők, és a hibás géneket tovább adják fiaiknak. A kutatók kimutatták, hogy ezen mutációk nagy része a férfiak reprodukciós funkciót, azaz termékenységüket érinti.