A digitális kor gyermekei
A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán a színvonalas oktatás mellett arra is odafigyelnek, hogy a diákok számára érdekes előadásokat, programokat biztosítsanak. Október 29-én a Kar Pedagógusképző Intézetének előadótermében A digitális kor gyermekei címmel tartott előadást dr. Lénárd András, az ELTE docense, a Tanító- és Óvóképző Kar Digitális Pedagógiai Tanszékének tanszékvezetője.
Lénárd András előadása előtt Hegedűs Orsolya dékánhelyettes köszöntötte az előadót és Puss Sándor jezsuita szerzetest, aki szintén szólt a hallgatókhoz. Egy kiállítás látható ugyanis
a kar aulájában, amely egyrészt a Nőciklopédia alakjait mutatja be, a tablóképeken olyan ismert személyeket látni, akik szenvedélybetegség következtében véget vetettek az életüknek, az alkohol, a drog, vagy más szenvedélybetegségek rabjává váltak, másrészt olyan nőket, akik erőszak áldozataivá válva választották ezt a kétségbeesett lépést.
Puss Sándor atya azt is elmondta, hogy a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának köszönhetően a kiállítási tablóknál hagy egy krónikát, ahova bárki beírhatja ismerőse nevét, aki hasonló körülmények között halt meg, ezzel is emlékeztetve mindenkit ezekre a személyekre. Puss Sándor atya kiemelte: sajnos mindenkinek van olyan ismerőse, aki tragikus körülmények között hunyt el. Az ő emlékükre ég a gyertya novemberben az egyetemi kar aulájában, és bárki imát mondhat értük halottak napja közeledtével.
A tablók tanulságot hordoznak, Puss Sándor szerint nagyobb odafigyeléssel sok tragédia megelőzhető lenne, ugyanis a statisztikák azt mutatják, egyre több a fiatalkorú, aki öngyilkosságot követ el, vagy kísérel meg.
Lénárd András két előadást tartott a nyitrai egyetemen, délelőtt a digitális kor veszélyeiről szólt. Délutáni előadása elején elmondta, gyakorló pedagógus, hiszen tanszékvezetőként egy általános iskola alsó tagozatos tanítója is, ezért tisztában van azzal, hogy, ami az egyik korcsoportnál működött, az nem biztos, hogy a másiknál is fog.
A mai gyerekek másként dolgozzák fel az információkat, sokkal több inger, vagyis információ éri őket, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Felgyorsult ugyanis a világ.
Szemléltetésképpen két 19 másodperces filmrészletet vetített le Lénárd András. Az egyik az 1960-as évek végén készült Columbo, a másik egy most népszerű sorozat, az NCIS egyik epizódja volt. Míg az első filmben 4 vágóképet láthattak összesen a hallgatók, a másikban néhány diák szerint 19, mások szerint 21 képet villantottak fel a rendezők. Ez is mutatja, mennyire felgyorsult a világ.
Sokkal több az elérhető információhalmaz, míg két évezreddel időszámításunk előtt 2 500 év alatt duplázódott meg az elérhető összinformáció-mennyiség, mára az elérhető információhalmaz rohamosan nő, az internetnek is köszönhetően. Az agyi kapacitás viszont nem nőtt meg, csak az információkat másként dolgozzuk fel.
Sokszor nevezik a digitális kor gyermekeinek a huszonegyedik században született generációt. Lénárd András előadásában rámutatott, nem lehet általánosítani ennél a generációnál sem, hiszen a határok az úgynevezett X, Y, illetve Z generáció között elmosódnak, de az elmondható, hogy általában az ingergazdag környezet jellemző a mostani ifjú generációra, valamint egyszerre többfelé figyelnek a gyerekek.
Lénárd András azt is megfigyelte gyakorló pedagógusként, hogy a tanárok irányába új viszonyulás alakult ki. Míg ő azt gondolta, az ő tanítója mindent tud, ma már azt kell bizonyítaniuk a pedagógusoknak, hogy ha nem is tudnak mindent, de minden információnak utána tudnak nézni. Fontos azonban, hogy a pedagógus a gyerek számára követendő személy legyen, mint ahogy az is fontos, hogy a tanító igazodjon a sajátosságokhoz.
Felvidék.ma