A kincses város egyeteme

Mint már beszámoltunk róla, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) – mely joggal tekintheti magát a kolozsvári magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem méltó jogutódjának – hatnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennálásának 140. évfordulóját. A felsőoktatási intézmény falai között napjainkban több mint másfélezer oktató közel 45 ezer hallgatót oktat. Az intézet a mai elnevezéssel és többé-kevésbé fennálló magyar tannyelvű résszel 1959 óta létezik. Névadói Victor Babeş (1854–1926) román orvos (érdekes, hogy az egyetemen ennek ellenére nincs orvosi képzés) és Bolyai János (1802–1860) magyar matematikus. A korábban létező magyar tannyelvű Bolyai Tudományegyetemet mindkét Bolyairól, az apáról (Farkasról) és fiáról (János) nevezték el, de a BBTE-n elterjedt mai tudás szerint a mostani egyetem magyar névadója Bolyai János. „Két világháborút, számos politikai rendszert, két költözést, egy összevonást túlélve, a csaknem másfél évszázada elinduló magyar nyelvű felsőoktatás ma is működik: a magyar tagozaton ma több mint 300 tanár és kutató dolgozik és 10 000-nél több magyar hallgató tanul. Az egyetem 21 karából 15-ön folyik magyar nyelvű oktatás is, kettő pedig teljesen magyar nyelvű.” – áll a dr. Soós Anna rektorhelyettes által kiadott közleményben.

Az egyetem központi épülete
Azt azonban tudni kell, hogy a kolozsvári egyetem kifejezés az idők folyamán más és más intézményeket jelölt. A BBTE hivatalosan Kolozsvár első felsőoktatási intézeteitől származtatja magát, de a város felsőoktatási tradíciói többször megszakadtak. A kolozsvári felsőoktatás időszámítása tulajdonképpen 1581-től indul, amikor Báthory István erdélyi fejedelem megalapította a jezsuita kollégiumot. Később ezt megszüntették, de az ellenreformáció során 1688-ban jezsuita akadémiát alapítottak helyette. Bethlen Gábor 1622-ben Gyulafehérvárott alapította meg az Academicum Collegium néven ismert református főiskolát, majd 1658-ban Apáczai Csere János vetette fel újból a főiskola-alapítás tervét. A 18. század második felében Mária Terézia felekezetközi egyetem létrehozását tervezte, ebből végül a piarista rend felügyelete alatt Királyi Akadémiai Líceum néven a jogi és az orvosi kar jött létre, melyek önálló intézményekké váltak. A kiegyezés (1867) után nyilvánvaló vált, hogy a pesti egyetem egymagában nem elégítheti ki a megnövekedett felsőoktatási igényeket, Magyarország második tudományegyetemének székhelyéül Pozsony és Kolozsvár jöhetett számításba. 1872-ben hosszas tárgyalások, helyszíni tájékozódás és országgyűlési viták után Eötvös József és Pauler Tivadar kultuszminiszterek törvényjavaslatára októberben megnyílt a Kolozsvári Tudományegyetem négy karral (bölcsész, matematikai-természettudományi, jogi, orvosi. Az egyetem 1881-től használta a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet. Ezt az intézményt 1919-ben Budapestre, majd 1921-ben Szegedre költöztették (Szegedi Tudományegyetem). Az első világháború végeztével, 1919. május 12-én alapították meg a kolozsvári román egyetemet, I. Ferdinánd Egyetem néven, amelyen magyar tanszék is működött. 1940-ben a bécsi döntés nyomán a román egyetemet Nagyszebenbe költöztették, Szegedről pedig visszahozták a magyar egyetemet.

1945-ben, a második világháború után a román egyetem visszatért Kolozsvárra, és a magyar egyetem Szegedre. Ugyanebben az évben a román hatóságok megalapították Kolozsvárott azt a magyar tannyelvű egyetemet, ami később felvette Bolyai nevet. A magyar egyetem egyre jobban érezte a kommunista befolyás erősödését. A két egyetemet 1959-ben a magyar tanári kar akarata ellenére egyesítették Babeş –Bolyai Tudományegyetem néven, de abban a korban ellenállásra majdnem semmi lehetőség nem volt. A Ceauşescu-féle „kulturális forradalom” során több szakot megszüntettek, a diákok létszáma is csökkent, a magyar nyelvű felvételizést eltörölték. 1983 és 1989 decembere között az egyetem nevét egyszerűen csak Kolozsvári Egyetemként használták még hivatalos dokumentumokon is, kerülve a magyar Bolyai név használatát.

A rendszerváltozást követően mozgalom indult egy olyan a magyar nyelvű állami egyetem (újra) létesítésére – ismét Bolyai Egyetem néven –, amely önálló intézetként látja el a romániai magyar felsőoktatást. A különböző román kormányok viszont nem engedélyezték egy különálló állami magyar tannyelvű egyetem létrehozását. Az önálló intézet hiányában 1997-ben a BBTE magyar oktatói kérésére az egyetem vezetősége végül is elismerte a „magyar tagozat” létezését. A magyar tagozatot az egyetem élén hagyományosan a rektor egyik helyettese vezeti, akit a többi rektorhelyettestől eltérően nem maga a rektor választ ki, hanem a magyar tagozat tanácsa választ meg titkos szavazással. A 90-es évektől kezdődően a kolozsvári egyetemnek sikerült visszaállítania korábban megszüntetett szakjait, a következő években pedig lendületes fejlődés vette kezdetét: új karok és új szakok nyíltak meg. Több karon beindult a magiszteri képzés a 2000-es évek elején, majd a 2005/06-os tanévben az egyetem áttért a bolognai rendszerre.