Aradi vértanúk – Megemlékezések, koszorúzások és egyházi szertartások Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken

Ünnepi rendezvények, koszorúzások, egyházi szertartások keretében emlékeztek meg szombaton az aradi vértanú tábornokokról Erdélyben, a Vajdaságban, a Felvidéken, valamint Kárpátalján is.

Aradon az egykori vesztőhelynél rendezett koszorúzással kezdődött el az 1848-49-es szabadságharc 163 évvel ezelőtt kivégzett tizenhárom tábornokának tiszteletére rendezett megemlékezés.

Az emlékoszlopnál elsőként a vértanúk leszármazottai helyezték el az emlékezés virágait. A magyar kormány nevében Füzes Oszkár bukaresti nagykövet, a magyar parlament nevében Ujhelyi István (MSZP), az Országgyűlés alelnöke, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Kelemen Hunor elnök koszorúzott.

A belvárosi római katolikus templomban a vértanú tábornokok emlékére Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, esperes, pasztorális püspöki helynök, nagyprépost celebrált szentmisét. Ezt követően az aradi Szabadság-szobornál tartottak megemlékezést, amelyen beszédet mondott Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára és Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke Rétvári Bence kijelentette: bár a mártír tábornokoknak a bitó vagy a golyó jutott, a történelem bebizonyította, hogy ők állnak a győztes oldalon. A fegyvereket elsütő katonákra, a tűzparancsot kiadó elöljárókra ma már senki sem emlékezik, itt azonban a látszólagos legyőzöttek sírjától nem olyan messze százszámra gyűlünk össze – mondta a politikus.

Ezeknek az embereknek a sírja lehetett volna a magyarságé is, 163 év távlatából visszanézve azonban a nemzet védőfalaivá váltak. A magyarság sikeres, hiszen nincs sem besenyő, sem kun nemzet itt a Kárpát-medencében, magyar nemzet, Magyarország azonban van – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: a magyar nemzet úgy is összetart, hogy a nemzet határai nem esnek mindenütt egybe az ország határaival. Kelemen Hunor kifejtette, büszkék vagyunk a múltra, a magyar szabadságharcra, erőt és hitet merítünk belőle, hogy a mában élő és a jövőt tervező nemzedékünk ne tévesszen utat és célt.

A nemzet értékei szilárd múlton állnak, s nekünk kötelességünk gyarapítani ezeket az értékeket, nem elég megőriznünk, ápolnunk, hanem gazdagítani kell a mában, és beépíteni a holnapba – mondta. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) az aradi vértanúk emlékére Zilahon szervezett közös megemlékezést. A Wesselényi-szobor előtt rendezett ünnepségen felszólalt többek között Toró T. Tibor, a EMNP elnöke.

Az aradi vértanúkra emlékeztek szombaton több vajdasági magyar településen is. A központi megemlékezést Eleméren rendezték. A helyi Szent Ágoston-templomban 11 órakor tartott gyászmisét Gyuris László celebrálta. Megemlékező beszédet mondott Nikowitz Oszkár, Magyarország belgrádi nagykövete és ifj. dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke.

Tucatnyi helyszínen tartottak megemlékezéseket a Felvidéken is. Pozsonyban a kecskekapui temetőben, a vértanúhalált halt báró Jeszenák János és Rázga Pál evangélikus lelkész sírjánál idézték fel az aradi vértanúk és a szabadságharc emlékét. A Csemadok városi választmánya, a Pozsonyi Magyar Intézet, a Via Nova ifjúsági csoport és Pozsonyi Kaszinó polgári társulás által szervezett rendezvényen a felvidéki magyar politika és közélet számos szereplőjén kívül Balogh Csaba Magyarország pozsonyi nagykövete is részt vett.

Báró Jeszenák János, az egyik pozsonyi vértanú síremlékénél mondott ünnepi beszédében, Kollai István, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója a forradalom és szabadságharc aktuális tanulságaira, köztük az érdekegyesítés – az 1848-49-es éveket megelőző – folyamatának fontosságára mutatott rá. Elmondta: 1848 nem lehetett volna ennyire sikeres és ennyire mély történelmi nyomot hagyó esemény, ha nem előzik meg az érdekegyesítés folyamatának évei, amelyek biztosították, hogy a forradalom eseményeibe minden nemzetrész bekapcsolódjon.

Révkomáromban a Klapka-szobornál illetve az aradi vértanúk emlékoszlopánál emlékeztek a vértanúkra és a komáromi vár hőseire. A kassai Csemadok szervezésében már hagyományosan Dessewffy Arisztid margonyai (Marhan) sírjánál tartottak megemlékezést.

A kárpátaljai magyarság nagyszőlősi megemlékezésén Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke mondott beszédet. A báró Perényi Zsigmond, Ugocsa vármegye mártír főispánja emlékművénél elhangzott beszédében – utalva az október végi ukrajnai parlamenti választásokra – hangsúlyozta, hogy Kárpátalján jelenleg a túléléséért küzd a magyarság, amelynek a mai „földesurak” akarják megszabni, kire adja a voksát a választásokon. A KMKSZ elnöke szerint a kárpátaljai magyarok esetében jelenleg úgy vetődik fel a kor kérdése, hogy „rabok legyenek-e vagy szabadok”. Ebből kiindulva felemelő példaként kell tekinteni az aradi tizenhármakra, akik panaszkodás, a körülmények hibáztatása nélkül, emelt fővel vállalták még a halált is a magyar szabadságért – mondta.

A megemlékezésen Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára olvasta fel a rendezvényre meghívott, de családi okok miatt távol maradt főszónokának, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a beszédét. A tárcavezető üzenetében hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence minden kis zugának megvan a maga vértanúja, akinek áldozatából erőt meríthet, akire a magyar nemzet támaszkodhat a nehéz időkben.
galamus.hu