Az elvett állampolgárságért demonstráltak Kassán

Magyarok és szlovákok demonstráltak vasárnap Kassán a szlovák alkotmánybíróság székháza előtt, miután a testület immár két éve halogatja a döntést a szlovák parlament több mint 40 képviselője által aláírt állampolgársági beadványa ügyében.

A székház előtt a zuhogó esőben mintegy kétszázan tüntettek, közöttük azok is, akik felvették a magyar állampolgárságot és ezért szlovák állampolgárságától megfosztották őket. A tömegben ott volt a 101 éves Tamás Aladárné rimaszombati pedagógus, aki szintén elvesztette szlovák állampolgárságát.

Samu István, a kettős állampolgárság érdekében létrehozott munkacsoport elnöke az MTI-nek elmondta: a tiltakozást, hasonlóan a tavalyihoz, azért tartották szeptember elsején, mert ez a szlovák alkotmány napja, az alaptörvény pedig garantálja, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg szlovák állampolgárságától.

A demonstráción több politikai párt, köztük a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, a Polgári Konzervatív Párt, a Kereszténydemokrata Mozgalom, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió is képviseltette magát. Ugyancsak ott volt Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki egyebek mellett arról beszélt, hogy az anyaország évtizedeken keresztül eltűrte, hogy a felvidéki magyarok kisebbségi és alapvető emberi jogait megsértsék. Úgy fogalmazott: ezt a „továbbiakban nem fogadhatjuk el”, ezért az általa vezetett jogvédő szervezet úgy döntött, hogy kiáll a felvidéki magyarok jogaiért.

Lomnici Zoltán beszélt arról is, a nemzetközi közvélemény figyelmét kívánja felhívni a szlovákiai jogsértésekre. „Úgy gondolom, hogy a nemzetközi nyomás is segíthet abban, hogy a szlovák alkotmánybíróság teljesítse kötelességét. Teljesen egyértelmű, hogy az ország alkotmányával ellentétes az a törvény, amelynek alapján megfosztottak hét bátor embert szlovák állampolgárságától. Úgy gondolom, hogy amennyiben Szlovákia jogállam címét fontosnak tartja, akkor ezen emberek zaklatását be kell fejezni” – mondta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki a jogfosztottaknak kártérítést és erkölcsi elégtételt szorgalmazott.

Többen beszéltek arról, hogy a felvidéki magyarok csak alkotmányos jogaikkal szeretnének élni, amikor meg akarják tartani szlovák állampolgárságukat azután is, hogy felvették a magyart.

Fehér István, a szlovákiai Komárom magyar gimnáziumának tanára azt mondta: saját állampolgárait az államnak is tisztelnie kell, mert nemcsak „mi vagyunk az államért, hanem ez fordítva is igaz kell legyen, az állam van értünk, hiszen mi becsülettel, legjobb tudásunk szerint szolgáljuk…, Szlovákia állampolgárai vagyunk…!”

Berényi József, az MKP elnöke azt mondta, hogy amióta nyilvánvalóvá vált, hogy ő is fel kívánja venni a magyar állampolgárságot, azóta a rendőrség jószerivel folyamatosan zaklatja, s ez „felháborító”. Bugár Béla, a Most-Híd elnöke pedig többszörös szégyenről beszélt, úgy fogalmazott: szégyen az alkotmánybíróságra, hogy nem az emberek érdekeit képviseli, szégyen az államra és a parlamentre, amely olyan törvényt hagy érvényesülni, amely miatt eddig több mint hatszázan veszítették el a szlovák állampolgárságukat.