Drámai fogyás: ez állhat a háttérben

felvidéki magyarság drasztikus fogyásának legfőbb oka a magyarok országosnál alacsonyabb termékenysége, valamint hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek meghatározó többsége a többségi nemzethez tartozónak, szlováknak vallja magát – állapította meg legfrissebb elemzésében Gyurgyík László szociológus.

Szlovákia lakosságának száma 5 397 036 fő, ez 17 581 fős növekedést jelent az előző, 2001. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva. A (cseh)szlovák népszámlálások történetében nem volt kimutatható ily kismértékű népességszám-növekedés, eltekintve az 1940-es évektől, mely II. világháború időszakát is felöleli. A magyar lakosság száma 458 467 fő volt, azaz 62 061 fővel csökkent.

Az utolsó két népszámlálás alkalmával a nemzetiségek számának változásával kapcsolatban egy korábban nem vagy alig létező problémával kellett szembesülnünk – olvasható Gyurgyík tanulmányában. Míg az 1980. évi és a korábbi népszámlálások időpontjában statisztikailag elhanyagolható volt az ismeretlenek, azaz a nemzetiségi hovatartozást be nem vallók aránya 1991-ben 8782 fő, 2001-ben 54 502 fő, a lakosság egy százaléka, 2011-ben pedig 382 493 főt tett ki az ismeretlenek száma, azaz a lakosság hét százaléka nem vallotta be nemzetiségi hovatartozását – teszi hozzá.

Asszimiláció, rejtett migráció, vegyes házasság

A statisztikus tanulmányában külön kiemeli, hogy anyanyelvi hovatartozás szerint 2011-ben 508 714 fő volt magyar nyelvű, azaz 11 százalékkal volt magasabb, mint a nemzetiségi hovatartozás alapján. (Az anyanyelv szerinti hovatartozásra a lakosok 7,5 százaléka nem válaszolt.) Gyurgyík számításai szerint a magyar lakosság szaporodása mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabb az országos értékeknél. Ennek egyik oka a magyarok országosnál alacsonyabb termékenysége, a másik pedig az, hogy a vegyes házasságokból származó gyermekek meghatározó többsége a többségi nemzethez tartozónak, szlováknak vallja magát.

Az asszimilációs folyamatokat tekintve a szakértő rámutatott arra, hogy a vegyes házasságokból született gyermekek 80 százaléka vallja magát szlováknak és csak 20 százaléka magyar nemzetiségűnek. Az úgynevezett rejtett migráció az 1990-es években még viszonylag kismértékben, mintegy kétezer fővel csökkenthette a szlovákiai magyarság számát. A 2011. évi népszámlálás időpontjában ennek többszöröse lehetett azoknak száma, akik távollétük miatt nem töltötték ki a népszámlálási adatlapokat – állapította meg a kutató.

Másodszorra nem olyan rossz

Gyurgyík szerint a népességcsökkenés okainak megállapítása az 1991–2001-es időszakkal szemben, a 2001–2011-es sávban jóval nehezebb az ismeretlenek száma miatt. „Abban az esetben, ha a magyar nemzetiségűek ugyanolyan arányban (hét százalék) nem vallották volna be nemzetiségi hovatartozásukat, mint az összlakosság, akkor 493 ezer körül mozoghatott volna a magyarok kimutatott száma Szlovákiában.”

Amennyiben ez a becslés a későbbiekben megerősítést nyer, ez az eredmény már nem tekinthető olyan katasztrofálisnak, mint amilyennek tűnhet a népszámlálási adatok első szemrevételezése után – tekintetbe véve az intenzív természetes fogyást, nagymértékű asszimilációt és migrációt – zárul az elemzés.
Forrás: mno.hu