Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel

Egyetlen nemzetrészt sem adunk fel és egyetlen nemzetrésznek a feladásához sem asszisztálunk – jelentette ki Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a nemzeti összetartozás napján, csütörtökön a fővárosi Magyarság Házában.

A kereszténydemokrata politikus úgy fogalmazott: ha bármelyik nemzetrész megroppan, akkor az egész magyarság kerül veszélybe.

Semjén Zsolt kifejtette: ha a diaszpóra eltűnne, akkor a Kárpát-medence is veszélyeztetve lenne, és ha a Kárpát-medencében a szórványmagyarság eltűnne, a tömb is veszélybe kerülne. Ha pedig a Kárpát-medencei magyarság eltűnne, akkor a magyarországi magyarság is veszélyeztetve lenne – mutatott rá.

Kijelentette, a kormány arra törekszik, hogy minden nemzetrészt meg lehessen tartani akár a szülőföldjén, akár a diaszpórában a magyarságában. A magyarságot Semjén Zsolt szerint két szélsőség fenyegeti: az önfeladás és „a felelőtlen kardcsörtetés”, amely kimegy a határon túlra, majd hazajön, a külhoni magyarok viszont kint maradnak.

Egy nemzet vagyunk

A nemzeti összetartozás napján mindenhol tartanak megemlékezéseket, ezáltal „mindenki tudatosítja magában, hogy egy nemzet vagyunk” – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az M1 aktuális csatorna Ma reggel című műsorában csütörtökön.

Semjén Zsolt emlékeztetett: összefüggő törvénysorozat született az egyetemes magyarság megtartásáért. Három alapvető fontosságú törvényről van szó, a legfontosabb az alaptörvény, amely nem csak azt mondja ki, amit korábban, hogy Magyarország felelősséget érez a külhoni magyarságért, hanem azt, hogy felelősséget visel. Tehát alkotmányból következő kötelezettség támogatni a külhoni magyarokat – mondta.

A másik alapvető fontosságú jogszabályként a miniszterelnök-helyettes a honosítási törvényt említette, amely – mint mondta – lehetővé teszi, hogy közjogilag is kapcsolódjanak Magyarországhoz azok a magyarok, akiket „a történelem viharai elszakítottak”.

Szavai szerint a harmadik jogszabálynak, a nemzeti összetartozási törvénynek spirituális jelentősége van. Az államnak, miközben kulturális programokat, oktatási intézményeket támogat, elsősorban „katalizátornak” kell lennie. Kifejtette: az a cél, hogy minél több személyes szál szövődjön, és ezek mintegy hajszálgyökerekként átszőjék a Kárpát-medencét.

A nemzeti összetartozás napján látható, hogy ez a lehetséges válasz Trianonra: nemzetegyesítés az állampolgársággal, a külhoni magyarok támogatása, és az, hogy a magyar állam teljes súlyával kiálljon az autonómia mellett – mondta.

Semjén Zsolt azt mondta, a nemzeti összetartozási törvénynek és a kormány nemzetpolitikájának köszönhetően már teljes parlamenti és társadalmi konszenzus van a legfontosabb kérdésekben. Hangsúlyozta: pár évvel ezelőtt nem így volt. Egyetértés van abban, hogy jár az állampolgárság a külhoni magyaroknak, ebből következően a szavazati jog, és az autonómia – a tömbmagyarságnak területi, a szórványmagyarságnak kulturális autonómia – fejtette ki.

Ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon, erős támogatási rendszert kialakítan. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennyi pénzt még soha nem fordítottak a külhoni magyarságra, különösen az iskolarendszerre. Kitért a honosításra is, megemlítve, hogy eddig több mint 730 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és 690 ezren le is tették az állampolgársági esküt.

A miniszterelnök-helyettes közölte: a kormány elkötelezett a szórvány megtartása iránt is (példaként említette a dél-erdélyi településeket), jelentős támogatásokat fordítanak például arra, hogy iskolabuszokkal eljuttassák a gyerekeket környező településekről a magyar oktatási intézményekbe.

Semjén Zsolt a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában is beszélt a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A többi között azt hangsúlyozta: Magyarországnak „nincs szüksége történelemhamisításra, mert a történelmünk olyan értékes, hogy önmagában megáll – ellentétben más országok történelemhamisításával”.