Hetvenegy év után ismét magyar napokat tartanak Brassóban

A barcasági medence központját, amelyet a II. Endre által a XIII. században behívott lovagok alapítottak, száz évvel ezelőtt még többnyire szászok és magyarok lakták. A térségből mára szászok gyakorlatilag eltűntek, sőt a magyarság aránya is tíz százalék alá csökkent. Ennek ellenére, 71 év után ismét magyar napokat tartanak Brassóban.

November hatodikán, délelőtt 10 órakor a nagy áruház parkolójában közel kétszázan azért gyűltek össze, hogy megmásszák a közeli Cenk-csúcsot, ezzel pedig kezdetét vehesse a Brassói Magyar Napok rendezvénysorozat.

A nem mindennapi túra a Gábony-lépcsők megmászásával kezdődött, majd az összesereglett társaság a Cenk-csúcsra vette az irányt, ahol 1913-ig állt a honfoglaló vitéz szobra, amit ma mindenki Árpád-szobor néven ismer.

Brassóban valamikor három turista egyesület is működött, kiépített menedékház-hálózattal. A szervetek ma is aktívak, tulajdonukban azonban mindösszesen egy menedékház van.

Az elmúlt nyolcvan év alatt sok veszteség érte a brassói magyarságot: mindenütt lerombolt templomok, temetők, menedékházak, megszűnő iskolák, óvodák, a román hatalom ugyanis mindent megtett az asszimilálás érdekében. Az erdélyi szászok a kivándorlás útját választották. Ám a mostoha körülményekkel dacolva, 51 ezer magyar mégis maradt Brassó megyében. A jelenlegi városnapok újjáélesztése ezért is nagyon fontos esemény az itt élő magyarság számára.

A nyolc nap alatt több, mint 30 rendezvény várja az idelátogatókat: szórványkonferencia, mindenféle vetélkedő, étel, ital, no meg néptánc. A jó hangulatot Fábry Sándor, a talpalávalót Rúzsa Magdi biztosítja.

Brassóban magyarnak lenni jó. Legalábbis a nyolc nap alatt biztosan.

forrás: Duna Tv, Térkép/ erdely.ma