Megalakult a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács

Megalakult az új összetételű vajdasági Magyar Nemzeti Tanács pénteken Szabadkán a Városháza dísztermében. A szerbiai magyarság kisebbségi önkormányzati szervének elnöke Hajnal Jenő maradt.

Hajnal Jenő beszédében megköszönte a támogatást, és kiemelte: azért vállalta az MNT-ben való részvételt, mert egy olyan testületben való tagságra és annak vezetésére kérték fel, amely az egész magyarságot szolgálja.

Mint mondta, a testület elnökeként nemcsak azokat szolgálja, akik rá szavaznak, hanem minden vajdasági magyart.
Az MNT célja a következő négy évben is az újrateremtés, az előrehaladás és a vajdasági magyar nemzeti közösség további erősítése lesz – tette hozzá.

Az elmúlt négy év bebizonyította, hogy a céltalan panaszkodás nem vezet sehova, csak tettekkel lehet eredményt elérni – szögezte le. Hozzáfűzte: célja a közös értékeket tovább építeni, fejleszteni és mindenki számára elérhetővé tenni, az önös érdekek helyett a közjót kívánja szolgálni, és ehhez együttműködésre van szükség.

Hajnal Jenő köszönetet mondott a magyar kormánynak az elmúlt években nyújtott támogatásáért. Aláhúzta: a vajdasági magyarság ereje abban van, hogy nem elszenvedője, hanem aktív alakítója körülményeinek, és reményét fejezte ki, hogy ez a jövőben is így marad.

Az ülésen hitelesítették a tagok mandátumát is.

A november 4-i nemzeti tanácsi választáson az MNT 35 helyéért 70 jelölt indult két választási listán. Harminc helyet a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott lista, a Magyar Összefogás szerzett meg, míg öt mandátum a Magyar Mozgalom – Zsoldos Ferenc nevű listának jutott.

A szerbiai nemzeti tanácsokról – a nemzeti kisebbségek országos önkormányzatairól – szóló törvényt 2009-ben fogadták el. Ez lehetővé tette egyebek mellett azt is, hogy a Kárpát-medence magyarlakta területei közül elsőként a Vajdaságban alakulhasson meg a kisebbségek kulturális autonómiáját szavatoló intézményrendszer. Az első Magyar Nemzeti Tanácsot 2010-ben választották meg. A testület hatásköre az oktatás, a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra területére terjed ki.

A 2011-es népszámlálási adatok szerint Szerbiában 254 ezer magyar él, de az utóbbi néhány évben tapasztalt nagymértékű elvándorlás miatt szakértők úgy vélik, hogy ennél már jóval kevesebben, valamivel több mint 200 ezren élnek a nyugat-balkáni országban.