Nagy csalódásokat hozott 2012 a magyar közösségnek

A választások éve volt 2012 a határon túli magyar közösségek számára, és egyáltalán nem sikerült komoly eredményeket elérni, a kormányokból kiszorultak a magyar erők. Az ellenzéki évek alatt mindenképpen olyan stratégiát kell felépíteni, hogy a 2016-ban esedékes megmérettetéseken már sikerekről lehessen beszámolni.

2012 sorsdöntő év volt a határon túli magyarság számára, mivel Horvátországot és Ausztriát leszámítva az összes szomszédos országban parlamenti és helyhatósági választást tartottak. Az év elején Szlovákiában, Romániában és Szerbiában a magyar erők még kormányon voltak, míg mostanra sajnos mindegyik államban kiszorultak a kormányrúd mögül. Ebből szemszögből mindenképpen kudarc az idei év, azonban szerencsére Ukrajnát leszámítva a szélsőségesen nacionalista erők nem jutottak a törvényhozásba. A mérleg elkészítéséhez most nézzük a részleteket.

Magyarország északi szomszédjánál március 10-én tartottak előre hozott választást, mivel a négy pártból álló jobbközép koalíció két év alatt a belső viták miatt gyakorlatilag szétesett. A voksolás előtt már lehetett tudni, hogy Robert Fico pártja, a Smer várhatóan egyedül megszerzi a mandátumok több mint felét, és a jobboldal súlyos vereséget szenved. Mind a Most–Híd, mind a Magyar Koalíció Pártja (MKP) abban bízott, hogy a Smer gyengébb szereplése esetén koalíciós pártként részt vehet a kormányzásban, de ezek végül illúziónak bizonyultak.

Ismét kívül maradt az MKP

A választáson ismét nem jutott be a törvényhozásban az MKP, a Híd pedig a 2010-es eredményéhez képest 30 ezer szavazatot vesztett, és ellenzékbe szorult. A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt nem került be a parlamentbe, így a nyílt magyarellenesség a korábbi Fico-korszakkal szemben nem került kormányzati szintre. Azóta kiderült, hogy Magyarország és Szlovákia kapcsolatai a váltás ellenére nem romlottak, de a nehéz kérdések egyelőre nem kerültek felszínre.

Májusban Szerbiára figyelt a közvélemény, ahol parlamenti és elnökválasztást tartottak, a tét az volt, hogy az Európa-barát koalíció a gazdasági válság ellenére képes lesz-e megtartani a hatalmát, vagy pedig a nacionalisták nyernek teret. A parlamenti voksolást az egykori csetnikvezér, Tomislav Nikolic vezette Szerb Haladó Párt nyerte, és hosszú alkudozást követően a szocialistákkal kötött koalíciót. A Vajdasági Magyar Szövetség a korábbi négyről ötre növelte a mandátumai számát, de a kormányalakításba nem tudott beleszólni.

Egyelőre elmaradt a radikális fordulat

Az elnökválasztáson is komoly meglepetés történt, mivel hiába nyerte meg az első fordulót Boris Tadic korábbi államfő, végül gratulálnia kellett Nikolicnak. Sokan attól tartottak, hogy a radikális politikus visszafordítja Szerbiát az európai úttól, így visszatér a 90-es évek hangulata és gyakorlata az országban. Szerencsére ilyenről egyelőre nem beszélhetünk, és úgy tűnik, a vajdasági autonómiát sem kívánja megszüntetni a hatalom.

Júniusban már Romániára figyelt a magyar közösség, ahol az áprilisi kormánybuktatás után a választói felhatalmazással nem rendelkező Szociálliberális Szövetség (USL) az önkormányzati választáson kívánt elsöprő győzelmet aratni. Ahogyan várni lehetett, a voksoláson a korábbi jobboldali kormánypárt súlyos vereséget szenvedett, az USL pedig gyakorlatilag mindent megnyert. Az RMDSZ-nek két riválissal kellett szembenéznie a voksolás során, de így is tudta növelni polgármesterei és képviselői számát 2008-hoz képest.

Nem mozgósított a magyar–magyar verseny

Az USL a sikerét követően vérszemet kapott, és felfüggesztette hivatalából Traian Basescu államfőt, amit azonban népszavazáson is meg kellett erősíteniük az embereknek. A jogállamiság határait is súroló akciókat követően végül Basescu hivatalában maradhatott, mivel a referendum az 50 százalék alatti részvétel miatt érvénytelen lett. Az USL vezetői a magyarokat tették felelőssé a kudarcukért, mivel szerintük az ő passzivitásuk vezetett el az érvénytelenséghez, ami így nem volt igaz.

Magyarország keleti szomszédjában a politikai belháborút a december eleji parlamenti választás zárta le, amelyen a jobboldal ismét súlyos vereséget szenvedett. Az erdélyi–partiumi magyarság számára azért volt egyedi a mostani voksolás, mivel először indult két szervezet a szavazatokért. Sajnos ez sem mobilizálta honfitársainkat, így az RMDSZ éppen csak átlépte az ötszázalékos küszöböt, riválisa pedig több mint 50 ezer szavazatot kapott. A gyenge szereplést követően az egész magyar erdélyi politikai elitnek el kell gondolkodnia a hogyan továbbról, mivel ez a teljesítmény négy év múlva könnyen lehet, hogy nem lesz elég a mandátumszerzésre.

Visszatért a bukott miniszterelnök

Ukrajnában október 28-án szavaztak, ahol az volt a tét, hogy a kormányzó Régiók Pártja listáján 74. helyen szereplő Gajdos István bejut-e a törvényhozásba. Magyarország északkeleti szomszédjában a listás szavazás mellett egyéni kerületeket is létrehoztak, de „sikerült” úgy meghúzni a kárpátaljai körzeteket, hogy a magyarság egyikben se legyen többségben, így mandátumszerzésre itt esély sem volt. Végül Gajdos bejutott a törvényhozásba, de politikai múltja alapján nem várható, hogy jelentős eredményeket tud majd felmutatni.

A súlyos gazdasági válságba süllyedt Szlovéniában az év végén tartottak elnökválasztást, amely bár a magyarság sorsát nem befolyásolta, hazánk külpolitikai helyzetében még okozhat kellemetlen meglepetést. A szlovénok óriási többsége a 2011-ben megbukott szociáldemokrata Borut Pahorra szavazott, aki még a magyar uniós elnökség alatt egy kiszivárgott felvételen arról beszélt, hogy hazánkat az elnökség lejárta után el kell szigetelni.

Összességében a határon túli magyar szervezetek választási szerepelését nem lehet sikeresnek nevezni. Bár a törvényhozásokban továbbra is jelen vannak magyar kisebbséget képviselő erők, a hatalmi viszonyok alakulása miatt mindegyik kormányból kiszorultak. Ahhoz, hogy a következő években sikereket tudjanak felmutatni, politikájuk újrafogalmazására van szükség, hogy minél vonzóbbakká váljanak a magyar közösségek számára, s az adott országok problémáira is hiteles választ kell találniuk.
Forrás: mno.hu