Nyelvhasználati és oktatási kérdések foglalkoztatták a kárpátaljai magyarságot 2013-ban

Az ukrán nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos problémák és az anyanyelvű oktatás megoldatlan kérdései álltak elsősorban a kárpátaljai magyar közélet fókuszában a 2013-as évben.

A Magyarországgal szomszédos ukrajnai megyében élő 150 ezres magyarság optimista várakozással kezdte a 2013-as évet, azt remélve, hogy jelentős mértékben bővülnek hivatalos nyelvhasználati jogai az ukrán parlament által az előző esztendőben elfogadott, kisebbségbarát nyelvtörvénynek köszönhetően. A jogszabály rendelkezéseinek helyi szintű életbe léptetése azonban komoly akadályokba ütközött az állami szervek részéről. A magyarok által is lakott járások és települések önkormányzatainak nagy része ugyan hivatalos nyelvvé nyilvánította a magyart, ám a törvény gyakorlati alkalmazása – a végrehajtási rendeletek és a finanszírozás hiánya miatt – rendkívül vontatottan halad. A folyamat felgyorsítását egyaránt folyamatosan szorgalmazza az egymással vetélkedő két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), valamint a magyar diplomácia is.
Állandóan napirenden szerepeltek 2013-ban Kárpátalján a magyar anyanyelvű oktatás olyan megoldatlan kérdései, mint a magyar nyelv és irodalom érettségi tárgyakként való visszaállítása, a kétnyelvű bizonyítványok rendszeresítése, az iskolai dokumentáció magyar nyelven történő vezetésének újraengedélyeztetése, egyenlő esélyek biztosítása a magyar iskolák végzősei számára az egyetemi felvételizés során.
A magyar anyanyelvű felsőoktatáshoz kapcsolódott Orbán Viktor április végi beregszászi látogatása, amelynek során a kormányfő 500 millió forintos támogatásról szóló megállapodást írt alá a kárpátaljai magyarság egyetlen felsőoktatási intézményével, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával. Nagyrészt ennek az összegnek köszönhetően sikerült befejezni novemberre a tanintézet impozáns történelmi épületének több mint tíz évig tartó felújítását.
Az év végén zárult le a Keleti Partnerség támogatási programja, amelynek keretében több mint félszáz, jelentős részben magyar oktatási és művelődési intézmény épületét újították fel a magyar Külügyminisztérium és az ukrán fél által biztosított egy-egy millió dollárból. Az év végén a felek Budapesten aláírták a projekt meghosszabbításáról szóló megállapodást, amelynek köszönhetően a külügyi tárca félmillió dolláros támogatást nyújt további ötven kárpátaljai oktatási és kulturális intézmény épületének felújításához.
Az év vége magyar szempontból fontos fejleménye, hogy hatályba lépett az ukrán választójogi törvény módosítása, amely a parlamenti választásokon lehetővé teszi választókerületek kialakítását az egy tömbben élő kisebbségek számára.
A kárpátaljai magyarság kimaradt az év legjelentősebb ukrajnai eseményéből, azokból az Ungvárra is kiterjedő tiltakozó megmozdulásokból, amelyeket az váltott ki, hogy Kijev nem írta alá az európai uniós társulási szerződést. Az Ukrajna EU-hoz való közeledését mindig is támogató kárpátaljai magyarok óvatossága azzal magyarázható, hogy a kilenc évvel ezelőtti narancsos forradalom után az akkori hatalom – amelynek részese volt az egyik mostani ellenzéki párt – a kezdeti biztató ígéretek ellenére számos, a kárpátaljai magyarságot is sújtó kisebbségellenes intézkedést hozott. Nyugtalanítja a magyar közösséget az is, hogy a kisebbségellenes megnyilvánulásairól elhíresült ultranacionalista Szvoboda párt látványos szerepet játszik a tiltakozásokban.
Forrás: MTI