Svédországi magyarok védték a médiatörvényt
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke szerint Nyugat-Európa-szerte – különösen azokban az országokban, amelyekben méltatlan támadások érték Magyarországot a médiatörvények miatt – szükség lenne olyan rendezvényekre, amelyeken Svédországban vett részt a múlt héten. Politidou Mária, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének sajtófelelőse szerint az volt a céljuk, hogy rávilágítsanak a svéd médiában a témával kapcsolatos tévedésekre. Balogh László az MTI-nek hétfőn elmondta: a svédországi magyarok országos szövetségének meghívására utaztak Stockholmba, ahol svéd újságírók és ottani magyarok előtt beszélhettek a médiatörvényről és a közszolgálati média új struktúrájáról.
Hozzátette: a svéd újságírók előtt tartott szeminárium bebizonyította, hogy mennyire hamis képet alakítottak ki a nyugat-európai médiában Magyarországról. Leszögezte, ezt ellensúlyozni kell, és reményét fejezte ki, hogy más nyugat-európai magyar szervezetek is tesznek hasonló kezdeményezéseket.
A kuratóriumi elnök kitért arra: egy nappal később az ott élő magyarokkal az átalakuló médiarendszerről beszélgettek, és arról, hogy mit jelent ez a Kárpát-medencében, az anyaországban, illetve az emigrációban élők számára.
Balogh László tájékoztatása szerint a svédországi magyarok nagyon örültek neki, hogy ott is nézni tudják majd a közszolgálati csatornákat az MTI keretein belül létrejövő szélessávú internetes bázisnak köszönhetően. Mint mondta, a beszélgetésen elhangzott, hogy a Svédországban élő magyar közösség azt szeretné, ha a magyarországi médiában megjelennének a svéd emigráció hírei, illetve több nyelven is hozzáférhetőek lennének az MTI kiadásában olvasható, Magyarországról szóló fontosabb hírek, interjúk.
Politidou Mária, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének (Ungerska Riksförbundet i Sverige) sajtófelelőse az esemény kapcsán az MTI érdeklődésére elmondta: a svéd újságíróknak rendezett szemináriumon az ottani médiában Magyarországról kialakult képről tanácskoztak. Igyekeztek bemutatni a magyar médiatörvény keletkezésének hátterét, az elveket, amelyek alapján a jogszabályt kidolgozták, továbbá a változtatásokat, amelyeket az Európai Bizottság kérésére hajtottak végre – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a rendezvénnyel az volt a céljuk, hogy rávilágítsanak a svéd médiában a témával kapcsolatos tévedésekre, tárgyi hibákra, hogy „ellensúlyozzák az egyoldalúan festett képet”. Nagy valószínűséggel a kérdéssel foglalkozók a jövőben nagyobb odafigyeléssel kezelik majd a magyar médiatörvény ügyét – vélekedett.
A szemináriumon Schulek Ágoston, a Civil Összefogás Fórum alapító-szóvivője is részt vett, aki az MTI-nek úgy nyilatkozott: szimpatikus volt számára a svédországi magyarok aktivitása és az a küzdelme, amellyel próbálnak tisztességes, reális képet adni a svédországi sajtóban a magyarországi helyzetről.