Tárt karokkal várják a magyar diákokat

A keretszámok megnyirbálásától, a magyarországihoz képest lényegesen alacsonyabb tandíjaktól, jobb esetben pedig az ingyenes képzésektől remélik a romániai és a szlovákiai felsőoktatási intézmények, hogy egyre több magyar diák fog náluk tanulni.

Bár évente csak pár százan választják a szomszédos országok egyetemeit, az intézmények vezetői úgy látják, évről évre egyre nagyobb az érdeklődés.

Ugyan még nem látni, hogy a nagy felháborodást keltő kevesebb államilag támogatott férőhely, vagy a diákokat évekre Magyarországhoz kötő hallgatói szerződések miatt hány érettségi előtt álló diák gondolja úgy, hogy szeptembertől inkább külföldön folytatja felsőfokú tanulmányait, mégis évek óta egyre több fiatal dönt valamelyik nyugat-európai egyetem mellett. Azokat viszont, akik Skóciánál, Angliánál vagy például Németországnál közelebb, olcsóbban, ráadásul magyar nyelven akarnak továbbtanulni, a romániai és a szlovákiai felsőoktatási intézmények tárt karokkal várják.

Pontos adat nincs arról, hogy hány magyarországi hallgató tanul Romániában és Szlovákiában, számuk néhány százra tehető, mindenesetre a két ország felsőoktatási intézményei szeptembertől még több hallgatót remélnek.

Színészként Erdélyben

„Szerettem volna eljönni otthonról, átlépni egy határt, és ez minden értelemben sikerült” – indokolta az Indexnek a 26 éves Maya, hogy évekkel ezelőtt miért döntött a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Színház és Televízió Kara mellett. A szegedi lánynak sikerült államilag finanszírozott helyre bekerülnie, ahol tavaly nyáron végezte el a színész szakot. Azóta is Kolozsváron él, évfolyamtársaival a két éve alapított Váróterem társulatban játszik. Bár tervezi, hogy jövőre hazai terepen is szerencsét próbál, mint mondja, Erdélyben több lehetősége akad, mint idehaza. Maya jelenleg negyedmagával bérel egy lakást Kolozsváron, havi 70 ezer forintért. Nem tudja, miért, de ő is azt tapasztalta, hogy egyre több magyar tanul Romániában, bár az évfolyamára rajta kívül csak egy magyarországi hallgató járt.

A színművészet, a közgazdaságtan és a biológia a slágerszak

Hogy miért nőtt az erdélyi egyetemekre jelentkező magyarországi fiatalok száma? Magyari Tivadar, az egyik legtöbb magyar diákot fogadó BBTE magyar tagozatának rektorhelyettese szerint ezt annak köszönhetik, hogy az utóbbi években egyre több magyar tannyelvű szakot indítottak. A kolozsvári egyetemen 71 alapszakon és 28 mesterszakon lehet magyarul tanulni. Ráadásul az egyetem színvonala is javult, „A” kategóriás besorolást kapott, ami a magyarországi rendszerben a kutató egyetemet címet jelenti. Az egyetemen most csaknem 200 magyar tanul. Közülük a legtöbben a színművészeti, közgazdasági, biológia és bölcsész szakokra járnak. „Ez a szám nem tűnik soknak ahhoz képest, hogy ma már a kolozsvári egyetemen hétezren tanulnak magyar nyelven, de ők helybeli, erdélyi magyarok” – tette hozzá Magyari.

A rektorhelyettes számít arra, hogy a magyarországi felsőoktatásban bekövetkező változásoknak a romániai egyetemek lehetnek a haszonélvezői, de mint azt hozzátette, nem ez a fő céljuk, hanem hogy a romániai magyarok minél jobb képzést kapjanak.

A BBTE-n szakokonként változik a költségtérítés mértéke, egy szemeszterért általában 300 és 500 euró (88-150 ezer forint) között kell fizetni. A kollégiumi ellátás viszonylag olcsó, komfortfokozattól függően havi 50-80 euró (15-23 ezer forint) között van.

Mivel az Európai Unióból érkező diákokat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a romániai hallgatókat, így államilag támogatott, úgynevezett térítésmentes képzésre is felvételizhetnek. A román felvételi eljárás ugyanakkor némileg eltér a magyar szabályoktól: a magyarországi középiskolai jegyeket elismerik, és átszámolják a romániai tízes skálára. Eltérést jelent, hogy Romániában nem egy központi rendszer rangsorolja a diákokat, hanem közvetlenül az egyetemhez kell benyújtani a felvételi lapot, és az intézmény állít rangsort a felvételizők között.

Az egyetemek döntenek

A diákmigráció okaként János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora két tényezőt említett. Bár a Nagyváradon működő, 2008-ban akkreditált intézményben nem nőtt drasztikusan az anyaországi hallgatók aránya – ezer hallgatóra mindösszesen tíz magyarországi diák jut –, tavaly mégis sokkal többen jelentkeztek az egyetem 14 alapszakára és 7 magyar nyelvű mesterszakára, mint korábban.

Mivel azonban az egyetem későn kapta meg a román minisztériumtól az engedélyt a külföldi diákok felvételére, a bizonytalan helyzet miatt kevesebb magyar diákot vehettek fel, mint amennyit szerettek volna. Azonban a mostani felvételi időszakban azt látják, egyre többen érdeklődnek az egyetem képzései felől.

A rektor a jelentkezők számbeli növekedésének másik okát a magyar felsőoktatás megnyirbált keretszámaiban, és a magyarhoz képest jóval olcsóbb romániai képzési díjakban látja. „A határ menti régiókban élőknek Magyarország helyett érdemesebb lesz inkább Romániában elvégezni a képzést. Erdély vonzó lehet a magyarországi diákoknak, ugyanis az itteni árak jóval a magyar árak alatt vannak” – tette hozzá János-Szatmári.

A nagyváradi egyetemen a képzések díjai ugyancsak szakonként eltérnek, egy szemeszter 150-225 euró (45-67 ezer forint) között mozog. A kollégiumi ellátás is olcsóbb, mint idehaza: havonta nagyjából 6 ezer forintba kerül, és egy kétszobás lakást is valamivel kedvezőbb áron, 60 ezer forintért lehet bérelni.

Nincsenek keretszámok

A szlovákiai Selye János Egyetemen ugyan nem tapasztalták, hogy tömegesen jelentkeznének hozzájuk Magyarországról diákok, de mint azt Csiba Péter, az oktatási ügyek rektorhelyettes lapunknak elmondta, a „Magyarországon kialakult helyet miatt ők is szeretnék”, ha minél több magyar diák tanulna náluk. A komáromi egyetem gazdaságtudományi, pedagógus- és teológusképző szakain évente mintegy 2200 diák tanul, ebből most összesen 50 diák magyarországi.

A rektorhelyettes a szlovákiai egyetemek előnyeit sorolva elsősorban azt említi, hogy Szlovákiában nincsenek keretszámok, így az egyetemek határozhatják meg, hogy mennyi hallgatót vesznek fel egy-egy szakra. Emellett az összes nappali képzés térítésmentes, tandíjat csak a levelezős hallgatóknak, illetve azoknak kell fizetniük, akik túllépték a képzés idejét, de ezek a díjak is alacsonyabbak, mint Magyarországon: 350 euró (125 ezer forint) szemeszterenként, a kollégiumi ellátás pedig 40-45 euróba (11-16 ezer forint) kerül havonta. Előnyt jelent még, hogy azoknak a diákoknak, akik középiskolai és érettségi eredményeik alapján négyes átlagot ért el, nem kell felvételi vizsgát tenniük.

 

forrás:index.hu