27. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fóruma
Megnyílt a 27. Kárpát-medencei Nyári Egyetem (KMNYE) és a Határon Túli Intézmények Fóruma az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szerdán, Budapesten.
Az ELTE határon túli magyar anyanyelvű egyetemi és főiskolás hallgatók számára szervezett nyári egyeteme július 15-ig tart az állam- és jogtudományi, a természettudományi, a bölcsészettudományi, az informatikai, a tanító- és óvóképző, valamint a gyógypedagógiai kar közreműködésével, a Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferenciával együttműködve.
Az „Egységben a tudomány” mottót viselő rendezvény nyitóünnepségén Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a nyári egyetem évről évre nagyobb sikerrel valósul meg, 27 év alatt tradícióvá, szilárd értékké alakult.
Az idén különösen magas létszámban, mintegy 150-en érkeztek a magyar fővárosba hallgatók Erdély, a Felvidék, Kárpátalja és Délvidék régióiból – tette hozzá.
Elmondta: az idei nyári egyetemet két szekció köré szervezik. A X. Kárpát-medencei Szakkollégiumi Konferencia Szekció mellett több kar közreműködésével valósul meg A mesterséges intelligencia az egyes tudományterületeken nevet viselő interdiszciplináris szekció.
Kiemelte: a rendezvénynek idén új helyszín, a nemrég felújított Márton Áron Szakkollégium ad otthont.
Hangsúlyozta: az egyetem fontos feladatának tekinti a Kárpát-medencei szerepvállalást és tehetséggondozást, amelynek meghatározó pillére a nyári egyetemmel párhuzamosan megrendezett Határon Túli Felsőoktatási Intézmények Fóruma is.
Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára az elmúlt évek eredményeiről szólva úgy fogalmazott:
versenyképességi és hozzáférhetőségi fordulat valósult meg a felsőoktatásban. Tavaly és idén is több mint 120 ezren jelentkeztek, tavaly 33 százalékkal többen kezdték meg egyetemi tanulmányaikat, és jelentősen nőtt a hátrányos helyzetű járásokból felvett hallgatók száma – mondta.
Öt éve 7, három éve 9, két éve 11, idén már 12 egyetemünk van a világ legjobb 5 százalékában, a legfrissebb adatok alapján 3 olyan egyetemünk van, amely a top 2 százalékba, és egy olyan, amely a top 1 százalékba tartozik – sorolta.
Kiemelte: a teljesítményfinanszírozással az egyetemek tudományos teljesítménye 30 százalékkal nőtt, csaknem 6 ezerrel több aktív hallgatója van az intézményeknek.
„A diploma hozzáadott értéke folyamatosan nő, hiszen minimum másfélszeres bérszorzót jelent, és egy bő hónap alatt lehet elhelyezkedni friss diplomásként”
– hangsúlyozta, hozzáfűzve: az egyetemeknek sokkal erősebb az együttműködése a vállalatokkal és a partnerintézményekkel, nőtt a térségi megtartó erejük.
Kiemelte: 2020-hoz képest megduplázták a felsőoktatás finanszírozását.
Célunk, hogy 2030-ra lesz egy egyetemünk a világ TOP száza között és három egyetemünk Európa TOP száz egyeteme között – mondta.
Elmondta: idén elindították a Pannónia Programot, amely három pillérrel segíti a hallgatókat abban, hogy nemzetközi tapasztalatot szerezzenek.
Versenyképesség, identitásőrző és -erősítő közösségépítés – ezek azon elvek, melyek köré szervezzük a megújult felsőoktatást a teljes Kárpát-medencében – mondta.
Hangsúlyozta: a fiatalok sikere a nemzet sikere. Mint mondta, a fiataloknak olyan erős tudást kell adni, amely a jelenből a jövőbe mutat, és a fiatalok sikerességének egyik kulcsszereplője az egyetem.
Illés Boglárka, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséért felelős államtitkára köszönetet mondott a jelenlévő fiataloknak azért, mert eljöttek a rendezvényre. Már pusztán azzal, hogy ezt a szabadegyetemet választották, értéket választottak – hangsúlyozta.
A KMNYE programjairól további információ a rendezvény honlapján olvasható.
Forrás: MTI
Nyitókép: MTI/Kovács Attila