A Nemzeti Összetartozás Napja a közmédiában

A trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját két éve az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Június 4-ére a közmédia gazdag programkínálattal emlékezik, a Kossuth Rádió egész napos programjába – rádióhíd útján – Pozsony, Újvidék, Szabadka, Marosvásárhely, Lendva is bekapcsolódik.
Az Országgyűlés 2010-ben nagy többséggel fogadta el a XLV. törvényt a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről. A jogszabály 3. paragrafusa kimondja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ennek szellemében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum aláírásának évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Idén az MTVA a jeles nap eseményeiről részletesen, az ünnep rangjához méltó módon tájékoztatja nézőit, hallgatóit.
Az emléknap programjai már június 3-án, vasárnap elkezdődnek. A Kossuth téren az érdeklődőket hagyományos, külhoni magyar ízek és portékák, koncertek, irodalmi beszélgetések, bábelőadások és táncház várják. A közmédia hírműsorai a téren történtekről részletesen beszámolnak.
Az Összetartozás Napját a Kossuth téri Ünnepélyes zászlófelvonás vezeti be, az emelkedett hangulatú eseményt az m1, m2 és a Duna is közvetíti (8.00). A Magyarság Házában itthoni és külhoni diákoknak szervezett rendhagyó történelemórát rögzít az MTVA, amelyet a nézők teljes terjedelemben egy későbbi időpontban láthatnak.
„egyharmadország” – Trianon-konferencia, 2010 Párizs című dokumentumfilm alkotói egy nem szokványos megemlékezésről adnak hírt. 90 év elteltével két helyszínen, Budapesten és Párizsban rendeztek konferenciát a trianoni békekötésről. Az eseményeken részt vevő francia, olasz, szlovák, angol, román és magyar történészek az aláíráshoz vezető okokat és eseményeket elemzik (Duna 7.35). A trianoni békeszerződés aláírásának időpontjában Magyarországon és külhoni magyarlakta településeken egyszerre kondulnak meg az emlékezés lélekharangjai, ezzel erősítve a nemzet egységét (Duna 16.20-16.50). Este Koltay Gábor Trianon című filmjét láthatják a nézők. Ez a mű televíziós premierje; eddig a közönség csak az Uránia Nemzeti Filmszínházban láthatta. A dokumentumfilm legnagyobb nemzeti tragédiánk történelmi körülményeit boncolgatja. Az alkotás megrázó erővel és szokatlan őszinteséggel teszi fel a kérdéseket és szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a ma is tartó trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni, emlékezni és emlékeztetni kell (Duna 20.00). Az m1 a Szlovákmagyarok című filmet tűzi műsorára. Galán Angéla rendező alkotásában a nemzeti hovatartozás, a kisebbségi lét, az otthon és a haza kérdéseire keresi a választ (22.35).

A Kossuth Rádió június 4-én egész programját az emlékezésnek szenteli. „Nemcsak a múlt, hanem a jelen fontos kérdéseivel is foglalkozunk – foglalja össze a programot Kányádi Z. Sándor, a Határon túli főszerkesztőség vezetője. – A hazai beszámolók mellett a virtuális határokon át az összetartozásról szóló valós véleményeket hallhatunk öt határon túli városból is.”
A műsorfolyamban a pozsonyi, az újvidéki, a szabadkai, a marosvásárhelyi és lendvai tudósítók és társrádiók is bekapcsolódnak.
A 180 perc című műsorban a szerkesztők a külhoni politikai érdekérvényesítésre helyezik a hangsúlyt. A kérdésnek különös aktualitást ad a korábbi szlovákiai és a napjainkban megtartott szerbiai választás. Újvidéki és pozsonyi vélemények a Vajdasági Magyar Szövetség helyzetét és az új szlovák kormány intézkedéseit veszik górcső alá (6.00-9.00).
A Napközben praktikus ötletekkel szolgál a hallgatóknak. Többek között szóba kerül, hogyan juthatnak egészségügyi ellátáshoz, utazási és oktatási kedvezményhez a Magyar igazolvánnyal és Magyar hozzátartozói igazolvánnyal, vagy magyar állampolgársággal rendelkező határokon túl élő honfitársaink (9.00-11.00).
A Hely a hősi ellenállás példáit eleveníti fel: olyan városokba, községekbe látogat el, amelyeknek a trianoni döntés ellenében sikerült kiharcolniuk, hogy továbbra is Magyarországhoz tartozzanak. A tudósításokból Somoskő, Szomoróc, Szentistvánlak, Sopron, Szentpéterfa, Zajta története kel ismét életre (11.06).
Az Arcvonások hétfői vendége Péntek János nyelvész. A professzor a kolozsvári szászokig vezeti vissza családfáját, s hivatásszerűen a néprajzban keresi a nyelvet és a nyelvben a néprajzot. Amikor a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen határon túli bizottsága megalakult, őt választották a testület elnökévé. Péntek professzor ötlete volt a szegény sorsú gyerekek iskoláztatását segítő Nyilas Misi alapítvány elindítása (14.06).
A Közelről az egymáshoz közeli, ám a határ két oldalán fekvő városok, települések gazdasági és kulturális kapcsolatait elemzi. A beszélgetésbe Pozsony és Lendva is bekapcsolódik, s egyéni sorsok, portrék alapján rajzolódnak ki a regionális együttműködés lehetőségei (15.30-17.30).
A Határok nélkül rádiós magazin az összmagyarság összetartozásának erősítésével és perspektíváival foglalkozik. A műsor kiemelten foglalkozik a határokon átívelő gazdasági együttműködéssel, hogyan lehet újrafonni a szálakat azok között, akiket közel egy évszázada szétszakított a történelem (18.30).