Döntöttek Sztálin díszpolgári címének törléséről a Fővárosi Közgyűlésen
A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén törölte Sztálint, Haynaut és további hét személyt Budapest díszpolgárai közül. A döntést a testület egyhangúlag támogatta. Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester azzal indokolja a cím megvonását célzó indítványt, hogy az érintettek a magyar szabadságharc és a demokrácia ellenségei voltak. Az előterjesztés szerint „hivatalosan és örökre” törlik a díszpolgárok sorából a volt szovjet pártállami vezetőt, Sztálint. A felsoroltak között van Haynau osztrák hadvezér, Jellasics horvát bán, Windischgratz osztrák tábornok és Alexander von Bach osztrák belügyminiszter.
A töröltek között van továbbá Ivan Paszkievics, az orosz hadsereg főparancsnoka 1849-ben, Felix Schwarzenberg osztrák miniszterelnök, Karl Ludwig Grünne osztrák tábornok és Karl Geringer osztrák császári biztos.
A szocialista képviselők kétségbe vonták, hogy Sztálin díszpolgára-e egyáltalán a városnak, illetve, hogy van-e jogfolytonosság Budapest, valamint a korábbi Pest és Buda városok között.
Horváth Csaba MSZP-frakcióvezető szerint Tarlós István tudatosan elhallgatja, hogy a közgyűlés korábban azért nem fogadta el Sztálin levételét a díszpolgárok listájáról, mert azon soha nem is szerepelt. Utalt arra, hogy az előző városvezetés ezért egy olyan nyilatkozatot fogadott el 2004-ben, amelyben a képviselők kinyilvánították, hogy Sztálint soha sem tartották és a jövőben sem tekintik díszpolgárnak. Az ellenzéki képviselő megjegyezte: az ilyen kérdések helyett inkább ennél fontosabb szociális ügyekkel kellene foglalkoznia a közgyűlésnek, mint a főpolgármester felé fordulva fogalmazott: „kevesebbet a sípra és többet a kerekekre!”.
Tarlós István ezután bejelentette: előző nap megtalálták azt az 1947. november 7-i, a székesfőváros díszközgyűlésén közfelkiáltással meghozott határozatot, amely kimondta Sztálinnak, a „Szovjetunió generalisszimuszának” díszpolgárságát. A főpolgármester közölte, így van jogalap van arra, hogy megvonják a díszpolgári címet.
A Fővárosi Közgyűlés szerdai döntése értelmében a korábbi huszonöt helyett elegendő lesz öt évnek eltelnie a névadó halála után, hogy közterületet nevezhessenek el róla. A képviselők arról is határoztak, hogy a jövőben egy személyről több kerületben is lehessen utcát elnevezni. A testület a fideszes többség 21 igen szavazatával, két LMP-s képviselő ellenében és a szocialista frakció tartózkodása mellett fogadta el az erről szóló rendeletek módosítását.
A közgyűlés emellett megváltoztatta a díszpolgári címek adományozásáról szóló szabályokat is, így a díszpolgári cím a jövőben posztumusz is adományozhatóvá válik.
Egyperces néma felállással kezdődött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése, a képviselők így emlékeztek meg Ranschburg Jenőről. A pszichológus, a pszichológia tudomány kandidátusa március 10-én hunyt el, 2006-óta volt Budapest díszpolgára, a főváros saját halottjának tekinti.
A tervezettnél ötven perccel később kezdődött közgyűlés napirendjét három ponttal kiegészítették, köztük a fővárosi közműcégek Budapesti Városüzemeltetési Központba apportálásával kapcsolatos elvi döntés meghozásával, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes pedig az egyik napirendi pontját visszavonta. Így a közgyűlés 73 napirendi pontot tárgyal szerdai ülésén; a napirendet 31 igen és 2 nem szavazattal fogadták el.