Európai parlamenti és önkormányzati választás: lezárult a szavazás

A 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás több szempontból is rendhagyó volt. Először tartottak Magyarországon egyszerre helyhatósági és Európával kapcsolatos országos szavazást. Annyi máris bizonyos, hogy a részvétel minden eddiginél magasabb lett: már fél órával az urnák lezárása előtt a választók 56 százaléka szavazott.

Az eredményekből látható, hogy ez minden idők legmagasabb választási részvétele, ha az önkormányzati és európai parlamenti választásokat nézzük – jelentette ki urnazárás után Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

„Először is az emberek érzik a választás tétjét, másrészt a fővárosban azt is, hogy Karácsony Gergely leváltható. 2018-2022-ben a részvételi arány a jobboldalnak kedvezett, meglátjuk, most melyik politikai tömbnek sikerült jobban a mozgósítás”

– adott magyarázatot a magas részvételi adatokra a hirado.hu-nak Kiszelly Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Politikai Elemzések Központjának igazgatója.

Mint ismert a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint urnazárás előtt fél órával, 18:30-kor a választópolgárok 56,09 (4 416 794 fő) százaléka adta le voksát. Az urnákat 19 órakor lezárták, az NVI 20 óra körül közli az első részeredményeket.

A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18:30-ig. A vármegyék közül a részvételi arány 18:30-kor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.

Ha az önkormányzati választásokat nézzük, látható, hogy ilyen magas részvételi arány sohasem volt. Öt év ezelőtt a választási részvétel 48,58 százalék volt, 2014-ben pedig 44, 30 százalékon állt meg a szavazati arányszámláló. 2006-ban 53 százalék szavazott, négy évvel korábban 3 százalékkal kevesebben.

Az európai parlamenti választások tekintetében az öt évvel ezelőtti 43,58 százalékos részvétel rekordnak számított, tekintettel arra, hogy 2014-ben a választók 28,92 százalék voksolt hazánkban azzal kapcsolatban, hogy milyen legyen a parlament összetétele. Ebben a magas részvételi arányban erőteljesen megjelent a migrációval és terrorizmussal kapcsolatos választói vélemény. 2009-ben 36,31 százaléka szavazott a voksolásra jogosult magyar állampolgároknak. Érdekesség, hogy már ebben az évben is aktívak voltak a Magyarországon kívül élő honfitársaink: 2009-ben 87,82, öt évvel később a külföldön élő magyarok 83,49 százaléka szavazott.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert