Hatvanhárom éve vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra

Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1956. november 4-én vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra, és megkezdődött a forradalom leverése. Az ellenálló fiatalok, bízva a Nyugat segítségében, megpróbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy visszaverjék a szovjet támadást. A várt segítségnyújtás azonban nem érkezett meg.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjaira emlékezik az ország: hatvanhárom évvel ezelőtt, 1956. november 4-én vonultak be a szovjet csapatok Magyarországra, ezzel megkezdődött a forradalom leverése. November negyedikét a kormány 2013-ban a Nemzeti Gyász Emléknapjává nyilvánította.

Az ellenállók mindent megtettek

Rácz János, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa szerint az ellenállás a fiatalok részéről megtörtént. Azok a felkelő csapatok, akik október 23-án is kiálltak a szabadságért megpróbáltak mindent megtenni annak érdekében, hogy visszaverjék a szovjet támadást.

Hozzátette, a fiatalok, akik a Corvin negyedet védték, felfogták, hogy most sokkal komolyabb katonai erővel kell szembeszálljanak, mint október 23 és 28 között, ennek ellenére a szabadság szellemében igyekeztek megvédeni hazájukat, szeretteiket.

Kiemelte, az ellenálló fiatalok nagyon sokáig bíztak a nyugati segítségben. Abban a nyugati segítségben, amiről az Amerika Egyesült Államok 1956. október 27-én eldöntötte, hogy nem fog megérkezni.

Hiába várták a nyugati segítséget

Az amerikaiak október 26-án a nemzetbiztonsági tanácsgyűlésen megtárgyalják a magyar lázadást. Harold Stassen szenátor azt javasolja, hogy Ausztriához hasonlóan Magyarország is kapjon semlegességi státuszt. Ezt a javaslatot végül nem fogadták el, és október 27-én John Foster Dulles külügyminiszter beszédében kijelentette, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem tekinti fegyveres szövetségeseinek a kelet-közép európai államokat.

Az Amerikai Egyesült Államok vezetői biztosak volt abban, hogy Oroszország nem fogja átengedni Magyarországot. 1956. májusában megkötötték az osztrák semlegességi államszerződést, ezáltal Magyarország közvetlenül határossá vált a szabad világgal úgy, hogy közben a Szovjetuniónak is a határországa volt.

„Innentől a szovjet biztonságpolitikai érdekek is azt diktálták, hogy Magyarország továbbra is szovjet fennhatóság alatt maradjon” – mondta Rácz János.

A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa úgy gondolja, hatvanhárom év elteltével nagyon sok mindent tudnak már az akkori történésekről, áldozatokról.

Vannak még feltáratlan részei a történelemnek

Hozzátette, a Nemzeti Emlékezet Bizottság honalapján az is látszik, hogy a megtorlók életrajzát is igyekeznek feltárni. Kiemelte, azonban még mindig vannak feltáratlan részei a történelem e szakaszának.