Királynék és koronázó püspökök Veszprémben
Veszprém püspökei évszázadokon át küzdöttek a királyné korozási jogköréért – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény igazgatója. Veszprém, a királynék városa – Gizella királyné és a veszprémi püspökök királyné-koronázási joga címmel nyílt meg május elején a múzeum kiállítótermeiben.
A Gyűjtemény felterjesztése alapján Veszprém város és Veszprém megye e jogot mind a Városi, mind a Megyei Értéktár szellemi örökségévé nyilvánította, a Veszprém Megyei Értéktár kulturális örökség szakterületi kategóriájába is felvette, valamint javaslatot tett az országos Hungarikum Bizottságnak a Magyar Értéktárba történő felvételére.
„Célunk, hogy egy állandó tárlatot állítsunk össze, melynek segítségével a látogatók gazdag anyagot tekinthetnek meg Veszprém épített örökségéről, a veszprémi püspökség történetéről, a veszprémi püspök kiváltságairól és a Szent István-i örökségről.” – emelte ki Udvarhelyi Erzsébet. Az ország számos múzeumával együttműködve mutatja be a kiállítás a veszprémi egyházmegye szerepét a magyar király- és királyné-koronázások történetében. A Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményéből a 15-16. századi veszprémi reneszánsz márvány-sírkőtöredékeit és a gótikus Gizella-kápolna Madonna- falfreskótöredékét mutatják be. A Gizella Gyűjtemény reneszánsz és barokk szakrális műtárgyait: ötvöstárgyakat, miseruhákat, festményeket is láthatnak az érdeklődők. A Gyűjtemény több királynéi koronázási ajándéktárgyat őriz és mutat be, amelyeket magyar királynék Veszprém püspökeinek ajándékoztak megkoronázásuk alkalmából. Közöttük látható Erzsébet királyné koronázási ajándéka: Ranolder János pásztorbotja és miseruha-garnitúrája és a Magyar Koronázási Palást 1867-ben készült bécsi másolata, valamint egy míves bécsi ötvösműhelyben készült pásztorbot: Zita királyné koronázási ajándéka.
Egy különleges vizuális technika segítségével a koronázási templomokat is bemutatják. Így megtekinthetjük a székesfehérvári Szent István-bazilika romkertjét, az egykori koronázó templomot, a pozsonyi Szent Márton-székesegyházat, a soproni Kecsketemplomot és a Budavári Nagyboldogasszony templomot (mai nevén Mátyás templomot).
„A Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből eredeti Árpád- és késő középkori okleveleket látunk. Ezek között szerepel III. Ince pápa ítéletlevele a János esztergomi érsek és Robertus veszprémi püspök között a királyné-koronázás kérdésében támadt perben, valamint az 1217-ben II. András által kiadott oklevél, melyben a király Gizella-koronájáért kárpótlásul birtokot adományoz a veszprémi egyháznak. Gizella koronáját II. András a szentföldi háború költségeinek fedezésére vitte magával a Szentföldre. Vetési Albert püspök oklevelét is kiállítottuk, melyben a püspök a Szent György-kápolna oltárának birtokokat adományoz. Az oklevélen láthatjuk Vetési Albert míves címerét is. A levéltár rendelkezik Magyarországon az egyik legnagyobb épségben megmaradt középkori oklevéltárral. A kiállításon láthatunk továbbá a veszprémi Érseki Könyvtár gyűjteményéből egy Mátyás korabeli ősnyomtatványt, mely eredetileg a Corvina Könyvtár része lehetett, emellett egy 1508-ban Párizsban nyomtatott antikvát.
Mátyás király koronázásának 550. évfordulója alkalmából kamaratárlaton mutatja be a Gyűjtemény Vetési Albert, Mátyás vezető diplomata püspökének életútját. Egy értékes velencei dukátot is bemutat a Gyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárából, jelezve azt, hogy Vetési Albert, Mátyás diplomatája többször járt diplomáciai küldetésen, számos alkalommal a velencei dózséval, 1463-ben Cristoforo Moro dózséval tárgyalt a török elleni segélyezésről. A tárgyalást követően a velenceiek több ezer velencei dukátot folyósítottak a Magyar Királyságnak a török elleni háború költségeinek fedezésére. A kamarakiállításon Mátyás király külpolitikájáról és államférfiúi nagyságáról is szó esik. Hatalomra kerülésétől a Velencei Köztársaság volt legnagyobb külföldi szövetségese. A kiállítás erre a diplomáciai kapcsolatra helyezi a hangsúlyt.
A Magyar Nemzeti Múzeum éremtárából koronázási emlékérmeket, a Hadtörténeti Intézet gyűjteményéből pedig egy tábornoki teljes díszgála-öltözetet láthatnak. Ferenc József és IV. Károly is huszártiszti egyenruhában vett részt a koronázáson. A kiállításon az utolsó két királyné-koronázás helyszínét is bemutatják: a Budavári Nagyboldogasszony-templomot és az utolsó király- és királyné-koronázás díszlet-rekonstrukcióját.
Az Isten és a haza szolgálatában – Esterházyak és barokk püspökök című kamarakiállítás Esterházy Imrének, a veszprémi barokk székesegyház építtetőjének, Mária Terézia koronázó főpapjának állít emléket, valamint a barokk kor mecénás, nagyformátumú püspökeire, Veszprém barokk újjáépíttetőire emlékezik.
Forrás: Kultúra.hu