Magyarok jöttek rá, hogy miért csíkos a zebra

Évtizedes vitában tettek előrelépést a Horváth Gábor és Susanne Åkesson vezette magyar és svéd kutatók.

Először különböző színű lovakat vizsgáltak és arra jutottak, hogy a bögölyfélék sokkal jobban „szeretik” a feketéket és barnákat, mint a fehéreket – ennek az az oka, hogy vonzódnak a sötét színű lovak szőre által visszavert, horizontálisan polarizált fényhez; a fehér lovakról ezzel szemben polarizálatlan fény verődik vissza.

A fény attól horizontálisan polarizált, hogy vízszintes síkban mozog, mint egy kígyó a talajon, ami Horváth Gábor szerint a böglyök számára attól roppant vonzó, hogy a víz tükröződései is horizontálisan polarizáltak, a vízparti rovarok pedig így képesek azonosítani a párzáshoz és peterakáshoz alkalmas területeket.

Miután rájöttek, hogy a bögölyfélék a sötét színeket kedvelik, míg a világosakat nem, eszükbe jutott a zebra, ami fekete is meg fehér is. Budapest közelében egy böglyök által frekventált helyen világos, sötét és csíkos táblákat állítottak fel – a csíkos táblákból pedig egyből többet is, variálva a minta dőlésszögét és sűrűségét.

Meglepetésükre a zebra csíkjaira emlékeztető tábla még a fehérnél is kevesebb rovart vonzott be.

Kutatásukat – melynek eredményeiről a The Journal of Experimental Biology szaklapban számoltak be – még egy lépéssel továbbvitték és különböző mintázatú, háromdimenziós lómodelleket állítottak fel. A ragacsos „lovakról” kétnaponta gyűjtötték be a csapdába esett állatokat és ismét a fekete-fehér csíkos gyűjtötte be a legkevesebbet. Magyarul a mintázatnak gyakorlati haszna van.

Kísérletük azonban evolúciós szempontból sajnos nem perdöntő. Matthew Cobb, a Manchesteri Egyetem biológusa a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy ez még kevés ahhoz, hogy megdöntse a zebracsíkok kialakulásáról szóló egyéb elméleteket. „Ahhoz, hogy ez a magyarázat igaznak bizonyuljon, a szerzőknek azt is be kellene mutatniuk, hogy a bögölyfélék jelentős szelekciós nyomást gyakoroltak a zebrákra, míg a világ többi lovára és szamarára nem… hiszen azok nem csíkosak.”

Ezt persze a magyar és svéd szerzők is megemlítik tanulmányukban, vagyis jelenleg az a legvalószínűbb magyarázat, hogy a csíkok kialakulásának egyik, de nem egyetlen okáról van szó.

Forrás: hir24.hu